|
A klímaváltozás már a spájzban van! – De ki volt az a hígagyú aki beengedte?
Mindennapi eszközeim, semmi pucc, beruházási érték 1500 forint: vizespalack, dobozok az ebédnek, evőeszközök, különböző méretű textil zsákok
Prelúdium
1972-ben jött ki az első jelentés (Meadows: Növekedés határai) melyben felmerült, hogy a népesség robbanásszerű növekedése, és az ezt kiszolgáló gazdasági struktúra miként befolyásolja majd hosszú távon a környezetünket/jövőnket. Bár ‘72 igencsak régen volt, úgy teszünk ma, mintha ez az egyik napról a másikra felbukkanó probléma lenne. A kérdés az, hogy ha már itt van, hogyan lassíthatjuk le a folyamatokat és hogyan tudunk felkészülni valami olyanra, amit nem látunk előre? És legfőképp mit tehet az egyén? Hogyan vált a probléma egyik forrásává és hogyan vehet részt a folyamatok megoldásában is? Erről szól ez a cikksorozat.
Azoknak, akik még nem hallottak az éghajlatváltozásról, van egy rossz hírem. Itt az ideje, hogy komolyan vegyük a jelenséget és utána olvassunk, mert most még csak kedvesen jelezget nekünk: egy-egy aszályosabb időszakkal – megdrágítva az élelmiszereinket és egyre többször előforduló özönvíz szerű esőzésekkel. Lehet hogy nem feltűnő még, de a rekord magas árvizekkel, a hosszabban tartó hőhullámokkal, és a szélsőséges hőmérsékleti eltérésekkel, lassan de biztosan az arcunkba rúgja az ajtót itt Magyarországon is. A jelenlegi károsanyag-kibocsátásokat felére csökkentve tudnánk ezt a folyamatot lassítani, amihez az egész világon eddig még nem látott mértékű összefogásra lesz szükség – derül ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2018-ban publikált jelentéséből. Az igazán izgalmas évek tehát még csak most következnek. Mindenki izgulhat, hogy sikerül-e időben a nagy összefogás a jövőnkért. Lehet, hogy furcsának tűnik majd, de ehhez Te is kellesz.
Ha a cikkben idáig eljutottál, már most minden elismerésem, mert ezzel is talán közelebb kerültél ahhoz, hogy a megoldás része legyél. Hisszük vagy sem, nagyon is sokat tehetünk a mindennapi döntéseink újragondolásával, akár napi 5 perc ráfordítással. Könnyen emészthető formában igyekszem kis részalapozás után gyakorlati tanácsokkal szolgálni mindazoknak, akiket nem hagy hidegen az éghajlatváltozás és a jövőnk. Mert feladat, az bőven van. Minden társadalmi szinten, térben és időben. A maradék 2,5 percben összefoglalom, mit jelent a környezettudatosságom számokban, illetve pár egyszerű ötlettel szeretnék segíteni az elindulásban.
• Ha napi egy 1,5 literes vizes palackot számolok magamnak, akkor 2 190 db PET palackot spóroltam 6 év alatt azáltal, hogy saját kulacsban csapvizet iszom.
Ha vásárlásonként 5 nejlon szatyrot számolok, heti 1 bevásárlással, akkor 1560 db zacskót spóroltam meg azáltal, hogy textil/vászon zsákra váltottam 6 évvel ezelőtt.
• 2,5 éve magam készítem az ebédemet, és saját dobozban viszem a munkahelyemre, így kevesebb ételmaradékom keletkezett, és megspóroltam ebédenként 500 forintot is, illetve minimum 2 műanyag, egyszerhasználatos, elviteles dobozt és evőeszközt. Ez 600 munkanapra vetítve, 1200 doboz és 1200 evőeszköz szett – és ami a legsokkolóbb volt számomra, hogy 300.000 forint..
Ez csak pár példa arra, hogy egyetlen ember is látványos számokat tud elérni a károsanyag kibocsátás csökkentése terén anélkül, hogy a kényelméről lemondana, mert én még a „lusta zöld” típusba tartozom.
Ahogy ígértem, zárásként íme a Top 3 ötletem az éghajlatbarát élet elméleti alapjaihoz:
1. Gondold át az életed és a szokásaid!
• A tudatos élet egy létforma, és folyamatában alakul ki/ át az értékrended és erőforrásaid figyelembevételével. Segítségedre lehet ebben az önismeret.
• A tudatosság fejleszthető, de egyénileg kell kitapasztalni, hogy neked mi az, ami beválik, mi az, amit még szívesen megteszel a fejlődés érdekében.
2. Fogyassz tudatosan, fogyassz kevesebbet!
• Mire van igazán szükséged a mindennapjaidhoz? - minimalista életszemlélettel való ismerkedés.
• Mennyire vagy impulzus vásárló és mennyire hagyod, hogy a reklámok, akciók, marketing fogások befolyásoljanak? Segítségedre lehet a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
3. Ne pazarolj!
• Ételt, vizet, erőforrást – semmi nincs ingyen, és az erőforrásaink többsége véges.
• A te erőforrásaid: pénz, idő, energia – mi az, amit pazarlóan használsz: gondold át!
Kicsit csalódás, ugye? Nem erre számítottál. Megértem, de van megint egy rossz hírem, a környezettudatosság sajnos nem rakétatudomány, se nem túlmisztifikált sötét mágia, így ezt biztosan nem lehet majd kifogásként felhasználni.
Sebestyén Eszter – Természetvédelmi mérnök, Ökotréner
sz.sebestyen.eszter@gmail.com |
