|
Kínai állami delegáció látogatott Magyarországra, elsősorban abból a célból, hogy tanulmányozzák a magyarországi gyepgazdálkodást. A delegáció tagjai zömében kínai állami hatóságok gyepgazdálkodás-felügyeletében és szervezésében működő magasabb rangú vezetői voltak.
A delegáció november 19-én délután látogatott el a csömöri határban található Koronczai tanyára, ahol a látogatókat Koronczai Gábor, a felesége és három gyermeke fogadta – a két kutya, a sok macska, számtalan baromfi, néhány ló, sok-sok tehén és egy hatalmas disznó társaságában. Már csak ilyen a tanyasi élet.
A delegációt Koronczai Gábor felesége, Anita tájékoztatta a tehenészet létrejöttéről. Ő tanárnőként vágott bele a tanyasi életbe, férje mezőgazdasági gépészmérnök, aki (hogy összekerültek) lótartással próbálkozott, de végül a tejtermelésben találtak megfelelő jövedelmezőségre, ami el is tartja őket és három gyermeküket.
Lovak ma is vannak, néhány bértartásban, a többi saját. A gazdaság gondosan ügyel a takarmány önálló megtermelésére, 110 hektárnyi területük (átszámítva 1 millió 100 ezer négyzetméter) többségén szénát gyűjtenek, szalmát szednek a kalászosok betakarítása után, vagy lucernát kaszálnak – náluk a célhoz kötöttség mentén folyik a gazdálkodás.
Tejelő teheneik zömmel legelnek, ez is a gyepgazdálkodás része, és még trágyázni sem kell a földet, elvégzik azt helyettük a tehenek. Tejelni csak azok a tehenek tudnak, akik már egyszer borjadzottak, ők jelenleg 42-en vannak, a többi még sorsára vár a kb. 90 tehénből, ami a teljes állományt képezi. A kis bocik külön kis karámokban kapnak helyet – és ha bárki odanyújtja az ujját, nyomban szopni kezdik azt, anyjuk tőgyének vélve. Nagyon helyesek, a kínai vendégeknek is igen tetszettek.
A tehenészet legfontosabb terméke a frissen fejt tehéntej. Az állományban elsősorban magyar tarka tehenek vannak, azok teje igen magas minőséget képvisel – ahogy Anita asszony mondta, nem akarnak „vizet” árulni.
A fejést egy francia, komputer-vezérlésű fejőrobot végzi. A teheneket a nyakukra rögzített jeladóból azonosítja, ami azért fontos, mert minden tehénnek máshol van a négy tőgye, és azt az első fejésnél be kell a gépnek tanítani. A fejőkarámba azért tülekednek a tehenek, mert ott kapják meg a napi étrend-kiegészítőt: darált szemes-terményt. A robot a négy tőgyet forgó kefékkel, langyos vízzel letisztogatja, majd a tőgyekre cuppantja a fejőgép kelyheit, és indulhat a fejés.
A fejőrobot naponta 500 liter kiváló minőségű tejet fej le, amit aztán feldolgoznak. Kisebb részét lefölözik, abból tejszín, vaj és sovány túró készül. A többit lezacskózzák, vagy egyéb módon értékesítik, és készítenek gyors érlelésű sajtokat is. Nagy vásárlóik vannak: egy pékség víz helyett itteni tejjel alkotja a péksütiket, és rendszeres vevőjük egy étterem.
A kínai vendégek kisebb csoportokban ismerkedtek a fejés technikájával, miközben megnézték a telepen alkalmazott különféle egyedi megoldásokat: a különleges fűtést, ami a mérnök férj alkotása, vagy azt a levegős szállítórendszert, ami a szemes terményt a darálóba juttatja.
A kínai delegációt végül a háziak megvendégelték: túrófánkot kaptak eperdzsemmel, amivel láthatólag igen elégettek voltak. |
