Soha nem volt még olyan bonyolult a választás megszervezése, mint amilyenre rövidesen sor kerül: egyidőben bonyolítják le az országban az EU Parlamenti és az önkormányzati választásokat. A szabályok megismerésében dr. Csomor Ervin, a XVI. kerületi Önkormányzat jegyzője volt lapunk segítségére.
Szavazólap átvétele a választói névjegyzék alapján. A mostani névjegyzéken külön-külön jelölve lesz, ki milyen szavazólapokra jogosult.
Június 9-én olyan választásra kerül sor az országban, s egyben a XVI. kerületben is, amilyenre még nem volt példa. Egyidőben kerül sor az EU Parlamenti választásra és az önkormányzati választásra. Ez a kettő úgy került egy platformra, hogy az önkormányzati választást két 5 éves ciklus beiktatásával betolták az országgyűlési választások félidejébe – ez így hasznos, hiszen az országot irányító pártok szembesülhetnek azzal, hogy a választók miként vélekednek az addigi teljesítményükről.
Az önkormányzat választásokat eredetileg mindig októberben tartották, de a választás most az EP választás időpontjában lesz júniusban. Az előzőleg megválasztott önkormányzatoknak viszont októberig szól a mandátumuk, tehát a júniusban megválasztott új polgármesterek, képviselők októberben léphetnek hivatalba. Ilyen még nem volt, és könnyen előfordulhat, hogy ebből igen éles konfliktusok keletkezhetnek: egy leváltott polgármester négy hónap alatt igencsak keresztbe tehet az utódjának.
Miből lehet választani?
Június 9-én az EP választás szavazólapja viszonylag egyszerű lesz: ez listás szavazás, tehát a pártok listáiból kell a választónak egyet kiválasztani. Az önkormányzati választás ennél már bonyolultabb: az adott körzet önkormányzati képviselőjét választják egy szavazólapon, egy másikon pedig a település polgármesterét. Fővárosi szinten lehet szavazni egy főpolgármesterre, valamint pártlistán a fővárosi közgyűlés tagjaira – nyilván pártszimpátia alapján.
Az önkormányzati választás része a kisebbségi (nemzetiségi) képviselők megválasztása, ilyenre 13 nemzetiség esetében kerülhet sor, a XVI. kerületben nyolc nemzetiség működtet saját önkormányzatot. De vannak területi szintű és országos nemzetiségi önkormányzatok is, azokra szintén szavazhat az, aki előzőleg az adott nemzetiséghez tartozónak érezvén magát, jelzi, hogy szavazni kíván a jelöltekre. Ekkor a szavazót a választott nemzetiség szavazójaként regisztrálják, és így lesz a választáson szavazati joga.
Nyolc szavazólap is lehet
Tehát ha valaki a szavazás teljes mélységét ki akarja élvezni, akkor akár nyolc szavazólapot is kaphat: egy EP listás, két helyi önkormányzati, két fővárosi önkormányzati és három nemzetiségi szavazólapot. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a két választás tekintetében eltérhet a szavazásra jogosultak köre. Pl. egy Magyarországon dolgozó német állampolgár szavazhat az EP választáson, de az önkormányzati jelöltekre nem szavazhat. Vagy például egy letelepedési engedéllyel a kerületben lakó vietnami család felnőtt tagjai részt vehetnek az önkormányzati választáson, de EP képviselőre nem szavazhatnak. De például ha a vietnami család egyik tagja Csehországban kapott letelepedési engedélyt, hiába él itt, az önkormányzati választáson nem szavazhat, mert nem rendelkezik magyarországi letelepedési engedéllyel. A választók eltérő szavazási jogosultsága miatt a választási bizottság elméletileg két választói névjegyzéket kéne, hogy kapjon, de a problémát kezelni tudták egyetlen névjegyzékkel is: minden választónál külön-külön fel lesz tüntetve, hogy milyen szavazólapokra jogosult.
Az egyidőben tartott választásokon jó sok szavazólapot kell megszámlálni, de a törvény nem rendelkezik arról, hogy növelni kellene a szavazatszámláló bizottság létszámát. A korábbiak szerint három tagú lesz a szavazatszámláló bizottság, akikhez a választásokon jelölteket indító szervezetek további 2-2 személyt delegálhatnak. A két nagy párt jellemzően valamennyi szavazókörbe delegál jelölteket, tehát jut majd elég személy a szavazatszámláláshoz.
Hol számlálják össze?
Az EP választások eredményét kerületi szinten nem is összesítik, hanem feltöltik a szavazóköri eredményeket az országos rendszerbe, és ott határozzák meg a választások eredményét. A fővárosi eredményeket fővárosi szinten értékelik, a polgármester-választás és a helyi önkormányzati képviselők választása tartozik a helyi választási szervek hatáskörébe. A választási adatok teljesen nyilvánosak, és a pártok helyi szinten általában készítenek különféle összesítéseket, amiből akár az adott szavazókör politikai arculata is meghatározható.
Az összevont választáson sokkal több szavazólapot kell megszámlálni, de a szavazatszámláló bizottságok létszámát nem növelte meg a törvény
A választási kampány a jelöltállítással kezdődik, ennek módja az, hogy a jelölő szervezetek ajánlásokat gyűjtenek a jelöltté váláshoz – ez általában eléggé feltűnő szokott lenni, ebből tehát mindenki észreveheti, hogy közelednek a választások. Ferenci Zoltán
VÁLTOZÓ KÖRZETHATÁROK
Az önkormányzati képviselői körzetekbe tartozó választók számáról a törvény úgy rendelkezik, hogy a létszám +/- 20 százalékkal térhet el az átlagtól. A beköltözések miatt a XVI. kerületben ezt a határt egy körzetnél átlépte a választók száma, és ilyenkor úgy kell módosítani a körzethatárokat, hogy az eltérés 15% alá kerüljön. Az 12 önkormányzati képviselői körzet felénél kellett emiatt változtatni a körzethatárokon, de ez körzetenként 1-2 utcát, néhány száz embert jelentett. |