„A fény mindig utat mutat, Annak, ki a mélyben kutat.”
Idén február 18-tól március 20-ig tartózkodik a Nap a Halak jegyében. A tél utolsó felvonásához érkeztünk. Ráléptünk a tavaszhoz vezető hídra. Az éjszakai álmot álmodó természet belső csendjébe távolról beszűrődik az óvatos készülődés nesze. Mintha a jóságos Földanya simogató szeretettel ébresztené fáradt, álmos gyermekét. Hóvirágok dacos seregei figyelik a hajnalok jeges leheletét. Tudják, hogy a változás megállíthatatlan, Kronosz szekerének kerekei rendületlenül forognak. Minden elmúlásban ott rejlik az újjászületés fénye. Most még álmodik a természet, erőt gyűjt, mert nemsokára szüksége lesz rá.
A Zodiákus ciklust lezáró utolsó felvonás szellemi értelemben arról a felismerésről szól, miszerint mindenki az egység része. Egyszerűbben fogalmazva: Isten gyermekei vagyunk. A Teremtő által teremtett világ tudattal felruházott teremtményei. Birtokoljuk azokat a mágikus képességeket és adottságokat, melyek az élővilágban kizárólagosan nekünk adatott meg. Az, hogy mit kezdünk a ránk ruházott lehetőségekkel, rajtunk múlik. Szabad akaratunk megnyilvánulásának akkor van kiemelt jelentősége, amikor válaszút elé kerülünk. Bár döntéseinket a külső erők intenzíven befolyásolják, melyek az egónkra, vágyainkra, szenvedélyeinkre, tehát gyengeségeinkre hatnak, a felelősségvállalást nem rázhatjuk le magunkról. Jelen létezésünk múltbeli döntéseink eredménye. A jövőnkben megjelenő következményeket jelen gondolatainkkal és cselekedeteinkkel teremtjük. Így integrálja minden ember a két nem létező idősíkot a múltat és a jövőt a harmadikban, a jelenben. A bölcsek arra tanítanak, hogy a múlton rágódni és a jövő illúzióját kergetni értelmetlen. Intenzíven jelen kell lenni az „itt és most”-ban.
A Halak a Jupiter uralma alá tartozik, akárcsak a Nyilas. Különbözőségüket a víz és tűz elemi ellentéte determinálja. A Halakhoz sorolják a Neptunuszt, a nagy vizek urát. A víz az érzelmeket szimbolizálja, s nem nehéz kitalálnunk, hogy a Halak-ember a világot érzelmei, megérzései és hangulatai szűrőjén keresztül érzékeli. Az érzelmek dominanciája gyengíti az éleslátást és a racionalitást. A Halak lelkileg labilis, befolyásolható személy. Nehezen tud kiállni magáért és ez azért van, mert nem is ez a dolga. Ha önfeláldozó, akkor minden élethelyzetből szerencsésen jön ki. Ha megpróbálkozik az egoizmussal annak többnyire csalódás a vége, áldozattá válik. Van két olyan életterület is, ahol a Halak utolérhetetlen. Az egyik a művészet, a másik a betegápolás. A művészetekben – és itt a nagy értékteremtő alkotásokra gondolok – megjelenik a transzcendens élmény. A művész értéket hoz le a magasabb síkokról és megjeleníti oly módon, hogy megérintse a nézők, hallgatók lelkét. Mert a művészet a lelkünkhöz szól. Érzelmeinket felkavarja, s többnyire örömöt, jó érzést okoz. Ez alól némely modern művészeti ágazat kivétel, ahol a válaszreakciónk a döbbenet, illetve az indulat. Vannak olyan sokkoló műalkotások, melyek a legmélyebb elfojtásainkra hatnak, tabukat döntenek le és félelmeket gerjesztenek. Hogy ezt elfogadjuk-e művészetnek, az egyéni megítélés kérdése. A betegápolás területén a Halak adottságai révén felülmúlhatatlan. A betegség kiszolgáltatott állapot és az, ha a beteg emberekre odafigyelnek, együtt éreznek velük – kis túlzással – felér a fél gyógyulással. A betegség elsősorban lelki probléma. Így a gyógyuláshoz is elengedhetetlen a lelki segítség, illetve a gyógyulásba, gyógyítóba vetett hit. Persze ezzel nem kisebbítjük azokat a gyógyítási folyamatokat sem, amikor a fizikai testünkön szükségeltetnek beavatkozások. A Vízöntő korszak reménye a megváltás. Az igaz ember reménye a tiszta szellemiség győzelme a sötét erők fölött. Olyan vezetőkre lenne szükségünk, akik legyőzik és meghaladják önös vágyaikat és hatalmukkal a rájuk bízott közösség felemelkedését és jólétét szolgálják. Ha nem ez fog történni, akkor olyan mély rémálomba merülünk, ahonnan már képtelenek leszünk felébredni.
Véleményeiket, gondolataikat, kérdéseiket elküldhetik az asztros@yahoo.com címre. Vigyázzanak magukra és egymásra! Tóth Sándor |