|
A veszélyhelyzet közelgő megszűnésének alkalmából Kovács Péter polgármestert a különleges helyzet összegzésére kértük. Az interjúból megtudható, hogy miként szerveződött meg a Kertváros a járványveszélyben, kik és hogyan látták el a napi szükségleti cikkekkel az önként és kényszerből otthon maradókat, hogyan szerezték be a hiánycikkeket, hogyan születtek a döntések, és végül, de nem utolsósorban: hogyan érintette anyagilag az önkormányzatot a veszélyhelyzet.
A polgármester személyesen is kivette részét a feladatokból
– A járványveszély által okozott krízishez foghatót soha nem tapasztalhatott senki a világon, de itt a Kertvárosban sem. A vészhelyzet vége felé járva azt szeretnénk megtudni, hogy az önkormányzat hogyan vészelte át a vészhelyzetet?
– Legelőször azt szeretném kiemelni, hogy a kerületben lakók a bajban összefognak, ami igen jó és hasznos. Ezt több dolog is bizonyítja. A Kertvárosnak 75 ezer lakója van, ebből 11 ezren 70 év felettiek. Mi vállaltuk, hogy az időseket ellátjuk, hogy egyáltalán ne kelljen kimozdulni az otthonaikból. A szervezés nyomán mintegy ötezer ember ellátására voltunk felkészülve – végül meglepetésre csupán ezer emberről kellett gondoskodnunk, mert a többiek ellátását megoldották a családtagok, vagy a rokonok, vagy a szomszédok, tehát működött a civil összefogás.
A másik, amit kiemelnék, hogy több önkéntes jelentkezett, mint akiknek munkát tudtunk adni. Ennek részben olyan oka is volt, hogy például valaki meseolvasást vállalt volna, amire nem merült fel igény, de az előbb említett a civil összefogás nyomán nem is tudtunk minden önkéntest foglalkoztatni.
– Ezer idős kerületi lakótárs napi ellátásának megszervezése is komoly feladat, ki végezte ezt?
– Az idősek otthoni ellátását Szász József alpolgármester koordinálta. Az ellátás alatt a bevásárlást, gyógyszerkiváltást, csekkfeladást, esetenként a meleg étel házhoz szállítását kell érteni, és ebben az önkénteseken kívül részt vettek hivatali dolgozók, az intézmények munkatársai is. Az egészségügyi ellátás szervezését, felügyeletét Ács Anikó alpolgármester látta el – személyesen vitte ki például a védőfelszereléseket, fertőtlenítőszereket az orvosoknak, a szociális területen dolgozóknak. Megjegyzem, hogy az egészségügyi dolgozók ellátása bizonyos részben a kormányhivatal feladata volt.
A házi karanténba kerültek ellátását is alapesetben az önkormányzatnak kellett megoldani. Karanténba részben a koronavírusban fertőzöttek kerültek, ők húszan voltak, a többi háromszáz karanténos általában külföldről hazatérve került járványügyi felügyelet alá. Végül nagyon kevés tennivaló volt velük, elsősorban azért, mert a családtagok, vagy más civil összefogás megoldotta itt is az ellátásukat.
A Magyarországi Kínai Chan Buddhista Egyház Cinkota, Rádió utcai Pu Ji Templom közössége 2700 darab orvosi maszkot ajánlott fel a védekezésben résztvevők számára
– Milyen módon sikerült az ellátásokat megszervezni?
– Az idősek ellátásának igényléséhez fenntartottunk egy külön telefonvonalat, ahol a hét minden napján reggel 8-tól este 8-ig fogadták a hívásokat a munkatársaim. Ezen lehetett bejelenteni az ellátási igényeket, melyeket általában másnap teljesítettünk is – persze nem mindent... Volt, aki szombaton estefelé telefonált, és rendelt három sört és egy karton cigit, ezt az igényt csak hétfőn teljesítettük. Az otthoni ellátás szervezését a hivatalban Katáné Pergel Ágnes végezte.
– Úgy hallottam, hogy az ellátásnak jelentős készpénz-igénye volt...
– Rögtön az elején tisztáztuk, hogy az ellátás anyagi fedezetét meg kell előlegezni, tehát nem kérünk előre pénzt az idősektől. A csalók biztosan azonnal rámozdultak volna a trükkös pénzszerzési lehetőségre. Tehát ebből következően a vásárlás, gyógyszerkiváltás, csekkbefizetés költségét az önkormányzat pénzéből meg kellett előlegezni, emiatt néha milliós forgótőkére volt szükség. Ez persze nyomban visszatérült, amint az idős ellátottak átvételkor kifizették a vásárlás, gyógyszerkiváltás költségét. Ennek nyilvántartása, a naponkénti elszámolás nem kis feladatot jelentett.
– Bizonyos dolgokban az önkormányzat külön úton járt, úgy tudom...
– Ilyen volt például a lakosság maszkokkal való ellátása. Egyes önkormányzatok azt csinálták például, hogy minden postaládába bedobattak egy-egy darab maszkot. Kerületi szinten ez jó sokba került, de sok haszna nem volt, mert akinek szüksége volt rá, annak egyetlen maszk semmi, sokan meg egyáltalán nem használtak (pl. otthon) maszkot, oda meg minek dobták. Mi azt a megoldást választottuk, hogy annak adtunk maszkokat, aki igényelte, például rendszeresen jár BKV-val, emiatt szüksége van rá. Vagy például elláttuk az érettségizőket megfelelő mennyiségű maszkkal. Olyan is van, aki már negyedik alkalommal igényelt maszkot. Közel kétezer kerületi lakos kapott maszkokat az önkormányzattól.
A járványhelyzet elején nagy hiány volt alapvető élelmiszerekből. Bizonyos önkormányzatok ingyen osztogatták a lisztet, cukrot, tésztát, étolajat, míg el nem fogyott, amijük volt. Mi teljesen más utat jártunk: kedvezményes árú, 1000 Ft-os egységcsomagokat állítottunk össze, amiben volt egy kiló liszt és kristálycukor, egy liter olaj és két csomag száraztészta, és ezt kérésre kiszállítottuk a 70 évnél idősebbeknek. Nem ingyen adtuk, de jóval alacsonyabb volt az ára, mint az értéke, ráadásul ezek a járvány első időszakában masszív hiánycikkek voltak, aminek a beszerzéséhez boltról boltra kellett volna járni...
– Hogyan tudott hiánycikkeket az önkormányzat beszerezni?
– Na ez jó kérdés. A lisztért például egyenesen a malomba mentünk el. A többit a boltok nagykereskedői hátterétől próbáltuk beszerezni, végül a CBA-nál jártunk sikerrel, tőlük vásároltunk két alkalommal is. Hogy hol tárolták az élelmiszereket, azt nem tudom, a csomagolást és a kiszállítást az önkormányzati dolgozók és az önkéntesek végezték.
– A többi kerülettől eltérően a Kertvárosban nem zárták le a zöldterületeket, a játszótereket viszont igen. Ennek mi volt az oka?
– A játszótereket csak akkor zártuk le, amikor a szomszédos kerületekből az ottani játszóterek lezárása miatt elkezdtek ide átjárni az emberek, és emiatt nagy lett a zsúfoltság. A Szilas-menti bringaút, a Naplás-tó környéke, az önkormányzat előtti park vagy a Reformátorok tere igen népszerű lett a veszélyhelyzetben, de mivel jelentős, tágas területekről van szó, könnyen be lehetett tartani a szükséges védőtávolságot.
– Bár a polgármester hatásköre a vészhelyzetben igen nagyra nőtt, gondolom, hogy nem egy személyben hozza ezeket a döntéseket.
– Az operatív irányítás az én feladatom, de ebben nagy segítséget kapok az alpolgármesterektől, valamint Szabó Tamástól, aki katasztrófavédelmi megbízott, egyben a polgármesteri kabinet vezetője. Gyors és alapos döntéseket tudunk együtt hozni, ezt példázza a nyugdíjas klubok bezárása, ahonnan pár nap után az étel-elvitelt is megtiltottuk, s inkább megszerveztük, hogy mindenkinek házhoz vigyék az ebédet.
– Mikor nyitnak újra a nyugdíjas klubok?
– Ezt egyelőre nehéz megjósolni, hiszen még a veszélyhelyzet feloldásának a pontos időpontja sem ismert. Valószínűleg akkor nyithatnak újra, ha a kórházakban feloldják a látogatási tilalmat. Egyébként pontosan 726 nyugdíjasnak szállítjuk házhoz az ételt, valamint 150 fő otthoni ápolásáról gondoskodunk – ezek a számok a járvány előttihez képest mintegy 15-20 százalékkal emelkedtek.
– Sokakat foglalkoztat, hogy az önkormányzat anyagilag hogyan viselte a veszélyhelyzetet?
– Erről pontos számadás még nem készült, és teljes képet csak a jövő évi zárszámadás alkalmával lehet majd kapni. A közvetlen költségek nem túl magasak, mintegy 12 millió forintra tehetők. Ez tartalmazza a fertőtlenítőszerek, maszkok, plexi álarcok árát, valamint a veszélyhelyzeti és krízistámogatásra kifizetett mintegy 6 millió forintot. Viszont nagyon sok adományt is kaptunk, rengeteg védőeszközt adományozott a kínai és vietnami közösség, helyi vállalkozók, a BKIK kerületi csoportja, és pénzadományt is kaptunk, összesen 102 befizetőtől 6 millió 659 ezer forintot. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani minden adományozónak.
– A járványban be kellett zárni minden intézményt, a dolgozóknak pedig fizetik a béreket.
– A járványveszély kezdetén utasításba adtam, hogy sehonnan senkit nem szabad elbocsátani. Az uszodáknál a bezárás miatt elmaradtak a bevételek, a költségek viszont maradtak. Ezzel szemben sikerült elvégezniük régóta esedékes karbantartási, felújítási munkákat. Hasonló a helyzet a színháznál. Viszont elmaradtak olyan népszerű ingyenes rendezvények, mint a majális vagy a gyermeknap, ami jelentős költséggel jár, bevételt pedig alig hoz. Sajátos dolog, hogy az iskolák bezárása jelentős megtakarítást hozott: az iskolai étkeztetés veszteséges, hiszen még aki teljes térítési díjat fizet, sem fizeti meg a teljes költséget, sokan pedig különféle kedvezményeket élveznek. A gyermekintézmények kihasználtsága is lecsökkent, a szokásos kétezer gyerek helyett 30 fő járt óvodába kerületi szinten. A támogatást a kerület a bejáró létszám után kapja,, de a veszélyhelyzetben az állam a múlt évi adatok szerint megfizette a normatív támogatást, tehát itt sem keletkezett nagy veszteség.
– Mit szólt mindehhez az ételszállító Junior?
– Őket már Prizma csoportnak hívják, és ott valóban jelentős veszteséget kellett elkönyvelniük, közétkeztetésből származó bevételük legalább 75 százalékkal esett vissza. De hogy megnyitottak az óvodák, javult a helyzet, hiszen a kerületi gyermekintézmények kihasználtsága már 45 százalékra növekedett.
– Mit tudunk az adókról?
– A gépjárműadót a kormány a védekezésre hivatkozva elvonta az önkormányzatoktól, ez 275 milliós veszteséget jelent, és a 2021-es költségvetésből úgy látszik, mintha jövőre is elvonnák azt a pénzt – majd meglátjuk. Nagyobb veszteség lehet az iparűzési adó, amiből a költségvetés szerint mintegy 6 milliárd forint bevételre számít a kerület. Bár az idei iparűzési adót az elmúlt évi bevételek alapján kell megfizetni, feltehető, hogy a fizetésképtelenné vált cégek akkor sem fognak fizetni, ha egyébként kellene. A jövő évi adót pedig az idei gazdasági teljesítmény határozza meg, a visszaesés mértéke egyelőre megjósolhatatlan, de szerény becsléssel is elérheti a tíz százalékot. Ez önmagában 600 milliós bevételkiesést jelentene a kerületnek. Óvatosságból visszafogtunk egyes beruházásokat, tehát például a Móra iskola idénre tervezett felújítását 2021-re halasztottuk, ennek 400 millió forint lett volna a költsége, ami így nem terheli az idei évet.
– Egyébként van az önkormányzatnak pénztartaléka?
– Évekkel ezelőtt lekötöttünk 850 millió forintot, ami viszonylag jól, 4 százalék körül kamatozik. Ehhez azóta sem kellett hozzányúlni – ez a tartalék nagy biztonságot jelent a Kertváros gazdálkodásában.
Ferenci Zoltán |
