Krizsán Szabolcs négy éve heroikus harcot folytatott azért, hogy legnagyobb vágyát, az olimpiai szereplést elérhesse. A Budapest Honvéd Rákosszentmihályon élő cselgáncsosának azonban nemcsak az ellenfelekkel, hanem a sérülésekkel is meg kellett küzdenie. A cselgáncs az egyik legkeményebb küzdősport, melynek ékes bizonyítéka, hogy az olimpiai kvalifikáció ebben a sportágban két évig tart. A második – olimpiához közelebbi – évben már duplázódnak a pontok, ám, mivel súlycsoportonként csak kevés versenyzőnek adatik meg az olimpiai szereplés, a végelszámolásnál az első év eredményei is sokat nyomnak a latban. A mi Krizsán Szabolcsunk ráadásul abban a súlycsoportban próbálta meg kvalifikálni magát az előző olimpiára, melyben a legtöbb magyarnak – szám szerint háromnak – volt erre reális esélye. A 81 kilogrammos súlycsoportban sokáig jól is állt Szabolcs, aki nem egy külföldi versenyen éppen egyik hazai riválisával, a paksi Csoknyai Lászlóval vívta a döntőt (a harmadik esélyes magyar a ceglédi Ungvári Attila volt). Ezeket a mérkőzéseket ugyan rendre a mi fiúnk nyerte, ám a paksi versenyző sokkal aktívabbnak bizonyult a kvalifikációs sorozatban, melyben Szabolcsnak a sérülései miatt a második – fontos – évben már jóval kevesebb esély jutott. Végül 81 kg-ban Csoknyai jutott ki az olimpiára, és akkor úgy tűnt, Szabolcs sportpályafutása is végéhez ért. Ő ugyan ennek az ellenkezőjét állította, mondván, felépül és újból versenyezni fog, de az élsport ennél sokkal kegyetlenebb szokott lenni, ha valaki hosszú időre kiesik a vérkeringésből, annak nagyon nehéz – már-már lehetetlen – küldetés újból felvennie a ritmust. Nos, mindezek után érthető, hogy felkaptuk a fejünket, amikor azt hallottuk, hogy október 7-én Krizsán Szabolcs is részt vett a skóciai Glasgow-ban rendezett European Open-en, s ha már ott volt, akkor alaposan odatette magát. Mert hogy a több mint egyéves kihagyást követően visszatérő szentmihályi sportoló az olimpiai kvalifikációba is beleszámító Glasgow-i versenyen mindjárt egy bronzérmet szerzett. Pedig ismét a 81 kg volt a viadal legnépesebb súlycsoportja, ám ez sem zavarta korábbi Európa-bajnoki bronzérmesünket. Szabi sorra dobálta el „ippont érően” az ellenfeleit. Az áldozatai között két francia, egy olasz és egy spanyol judós is volt. Sajnos, a negyeddöntőben hosszabbításos vereséget szenvedett brit ellenfelétől, ám ezt követően a bronzéremért ismét ipponnal győzött, így megérdemelten vehette át a bronzérmet. Mi pedig elégedetten nyugtázhatjuk, hogy egy újabb kerületi sportolóért szurkolhatunk majd az olimpiai kvalifikációért zajló csatákban. Szabi ugyanis Glasgow-ban nyomatékosította, komolyan gondolja, hogy ott szeretne lenni Tokióban. Az ő üzeneteit pedig illik komolyan venni. Riersch Tamás |