Helyi Hírek - Független folyóirat   2017.06.26. hétfő
János, Pál
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 8285168
   « Vissza

Alkotmánybíró a Mindszenty konferencián

 « Cikkek és hírek 
2016. december 6.
 

kepfile

A konferencián Urbán Gábor plébános meggyújtja a második adventi gyertyát, mögötte dr. Horváth Attila alkotmánybíró és Petrovics Sándor alapítványi elnök

       A Templom téri Mindszenty szobor baljára eső szentmihályi plébánia közösségi termében tartottak Mindszenty konferenciát december 3-án. A rendezvény első felszólalója dr. Horváth Attila volt, aki kerületünk díszpolgára, s december 1-jétől az alkotmánybírói hivatást gyakorolja, miután az országgyűlés negyedmagával megválasztotta erre a tisztségre, betöltvén a megüresedett alkotmánybírói helyeket. Horváth Attila a kerületi közélet egyik ismert személyisége, a Mindszenty szobor létrehozója, részt vett a Tóth Ilonka Emlékház megvalósításában, s a Tóth Ilonka rockopera színre vitelében is szerepet vállalt. Sokan attól féltek, hogy az alkotmánybírói tisztség összeférhetetlen a közéleti szerepvállalással, de épp a konferencián hangzott el a bejelentés, hogy kizárólag politikai rendezvényen nem vehet részt egy alkotmánybíró, az egyéb közéleti tevékenység megengedett.
    Horváth Attila a konferencián egy időszerű témáról, az 1956 utáni megtorlásról beszélt. Mint elmondta, a forradalomban a társadalom nagyjából megszervezte önmagát, és azok vették át az elzavart párttitkárok szerepkörét, akik arra alkalmasak voltak, és akiket az emberek elfogadtak. A szovjet hadigépezetnek azért kellett sürgősen eltiporni a forradalmat, mert a párt nélkül normalizálódott volna a társadalom... Az elvtársak rettenetesen szégyellték, ami történt, és veszett haraggal támadtak mindenkire. A forradalom támogatói tudhatták, mi vár rájuk, ezért mintegy 200 ezren emigráltak. Sokan voltak viszont, akik „kalandvágyból itthon maradtak”. A megtorlás pontos számai ismeretlenek, hiszen nem tudni, hány embert lőttek le csak úgy, de az is szokás volt, hogy egy forradalmárt köztörvényesként ítéltek el. Jellemző a rendszer aljasságára, hogy a halálra ítéltek között hagyták azokat, aki végül kegyelmet kaptak. Ilyenkor az elítéltet hajnalban felköltötték a halálsoron, és kivezették az akasztófához. Nyakába tették a kötelet, és az első fokú bíró felolvasta a másodfokon kiszabott jogerős ítéletet (amit egyébként nem is ő hozott). Ezután a szintén jelen lévő ügyész következett, aki véleményt mondott az ítéletről. Eközben az elítélt, nyakában a kötéllel várta a kivégzést, gyakran önkívületi állapotban, nem is értve a beszédet. A bíró csak a színjáték lezajlása után közölte az elítélttel, hogy kegyelemből a halálbüntetést életfogytiglani szabadságvesztésre változtatják.



Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Apro-link.jpg
preload preload
Ide kattintva megtekinthető
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
Legutóbbi lapszámunk - 2017. június 14.
Kerületi festőművészek virtuális galériája
Megtekinthetik hivatalos példányszám-igazolásunkat
A fogyás lélektana
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Credo Együttes
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez