Betonozás a szentmihályi Hársfa utcában. Háromszáz négyzetméter alatt már nem szükséges építési engedélyt kérni, de az építtető felelőssége, hogy betartson minden előírást és jogszabályt
Búr Csillát, a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Építésügyi Irodájának vezetőjét kérdezte a Helyi Hírek az egyszerűsített építési bejelentési eljárásról.
Egyszerűbbek és olcsóbbak lehetnek az építkezések a 300 négyzetméter alatti új lakóépületek jogszabályváltozása miatt. Idén januártól ugyanis hatályba lépett az egyszerű bejelentési rendszer. Ennek következtében már nem kell építési engedélyezési eljárást indítani a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépületeknél. Az építés tényének bejelentése után 15 nappal már meg is lehet kezdeni a munkálatokat, ráadásul a bejelentésért illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni.
– Mit szeretnének elérni az új bejelentési rendszerrel? – A változtatás célja, hogy minél több lakás épülhessen. Ezt a célt, úgy tűnik, el is érte az állam, hiszen érzékelhetően több lakás építése kezdődött el. Az egyszerűbb bejelentési eljárásnak köszönhetően megnőtt a lakásépítési kedv. – Korábban sokkal több időt kellett várni az építési engedély kiadására, mint az új eljárás során? – Igen. Az ügyfelek rosszallották egyrészt azt, hogy sokat kell várni az építési engedélyre, másrészt szóvá tették, hogy az engedély kiadásakor az építésügyi hatóság mindenbe beleköt, kötözködik. Ha szakhatósági eljárás is volt az építési engedélyben, akkor nagyon lassan ment az ügyintézés. Most ez megváltozott. Az építtetőknek és az építészeknek sokszor érthetetlen volt az építészeti tervtanácsok működése. Mostantól viszont fellélegezhetnek, nem kell „zsűri” előtt szerepelniük és megvédeniük a tervüket, mert az egyszerű bejelentéssel felépíthető lakóházaknál pont ezt a fórumot tudják kikerülni. – Ezek szerint nem kell már a ház küllemét sem előre véleményeztetni? – Így van. Aggályos azonban, hogy milyen minőségű épületek fognak felépülni. Mind az építésznek, mind a tervezőnek megnő a felelőssége, mert ha olyan épületet tervez, építtet, amelyről utólag kiderül, hogy nem megfelelő, akkor anyagi felelősséggel tartozik érte. Az építész szakma most azon gondolkodik, hogyan tudnak majd olyan tervezési szerződéseket kötni, hogy ők csak a tervezésért, a tervdokumentációért vállaljanak felelősséget. Május 13-tól az építési törvénybe bekerült, hogy az építtetőnek kötelező az építészt, tervezőt 6 alkalommal tervezői művezetésre kihívnia. Ezzel próbálják elérni azt, hogy valóban olyan ház épüljön meg, amilyet terveztek. Félő ugyanis, hogy mivel az építtetők spórolni akarnak, ezért olyan kivitelezőt keresnek, aki kiviteli tervdokumentáció nélkül áll neki az építésnek, amiből utólag nagy probléma lehet. A tervezői művezetés ennek lehet egy vétója, egy garancia arra, hogy az építészt ne lehessen a kivitelezésből kihagyni. Az utolsó alkalommal, a tervezői művezetés alkalmával egy olyan dokumentumot kell a tervezőnek, építésznek kiadnia, hogy ő ezt az épületet tervezte meg és a ház használatra alkalmas. Mivel az építési hatóság nincs már benne a folyamatban, ezért sokkal nagyobb összhangban kell dolgoznia a tervezőnek, kivitelezőnek, építtetőnek egymással. – Volt-e már bármilyen utólagos ellenőrzés? – Nem, az építési hatóságnak nincs is jogköre erre, a kormányhivatalhoz tartozó építésfelügyeleti hatóságnak kell majd kimennie ellenőrzésre. – Mi történik, ha utólag mégis kiderül, hogy probléma van a felépített házzal? – Az nagyon nagy gond. Az építési törvény megváltozott: ha eltérnek az építkezés során a tervtől és az jogszabálysértő, akkor nincs kivétel, mindenképpen bontani kell az épületet, így komoly anyagi felelőssége lesz mindenkinek. Ennek megelőzésére tervezési biztosítási szerződést érdemes kötni. – Mikor lesz kész az első ilyen, egyszerű bejelentéssel épülő ház a Kertvárosban? Mennyi ház épül jelenleg így a kerületben? – Sok bejelentés érkezik, melyek általában a második vagy harmadik bejelentés alkalmával lesznek jogszerűek, akkor kezdődhet el a ház építése. Májusban 26 lakás épülhet egyszerű bejelentéssel a Kertvárosban. Ezek közül 13 darab egylakásos, 5 darab 2 lakásos, 1 darab pedig 3 lakásos épület (egy telken legfeljebb négy lakás jelenthető be). Használatba vételt azonban még senki nem kért. Az új rendszer problémája, hogy nincs már előzetes hatósági kontroll, ami lehet rossz is. Gondoljunk csak arra, hogy ha az építkezéssel a szomszéd életminősége romlik, mert például beárnyékolja az új ház az ő telkét, akkor már nincs fellebbezési joga, nem tudja lassítani az építkezést, legfeljebb annyit tehet, hogy érdeksérelem esetén polgári peres eljárást kezdeményezhet. Eddig a hatósági eljárás során, probléma esetén lehetett a két fél között közvetíteni és megoldást találni, most ez a kontroll megszűnt. Ferenci Zoltán |