Helyi Hírek - Független folyóirat   2024.03.19. kedd
József, Bánk, Józsa
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 28602150
   « Vissza

Mi a bajuk a pedagógusoknak?

 « Cikkek és hírek 
2016. február 16.
 

Fellázadtak a tanárok: a miskolci Herman Ottó Gimnázium január elején közzétett nyílt levelét követően több oktatási intézmény pedagóguskara intézett tiltakozást a kormány felé a közoktatás állapota miatt. Erről kérdeztük Dr. Jeszenszkyné Dr. Gallai Gabriellát, a XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatóját, aki a Nemzeti Pedagógus Kar Országos Elnökségének tagja. Miért éppen mostanra időzítették a tiltakozást, miért most tetőződött a Klikkel szembeni elégedetlenség, volt-e ennek konkrét oka?

kepfile

Dr. Jeszenszkyné Dr. Gallai Gabriella, a Nemzeti Pedagógus Kar Országos Elnökségének tagja, a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója (felvételünk a Kertvárosi iskolaválasztón készült)

     A legnagyobb gond az volt, hogy az intézményi rendszerben kettéválasztották a működtetést és a fenntartást, ami számos konfliktushoz vezetett és működési nehézségeket is okozott az iskolák életében. Az intézményektől szinte minden autonómiát elvettek, mint például a munkáltatói jogkört (a kinevezéseknek, a munkaviszony megszüntetésének jogát), vagy a gazdasági, szervezeti önállóságot. Egyedül a szakmai önállóság maradt meg, ellenben ennek a feltételrendszere nem lett biztosítva. Anyagi jólét ugyan sosem jellemezte az iskolákat korábban sem, de azért jutott pénz a feladatokra, most viszont a Pedagógia Programokban foglaltak teljes körű megvalósítására és jelentős eszközfejlesztésre nem került sor. Volt persze olyan tankerület, amelyik jól járt, de volt olyan is, amelyik épp ellenkezőleg, rosszabb helyzetbe került. A pozitív helyzet alapvetően a vidéki tankerületeket jellemezte.

     A működtetés részéről tekintve az iskola igazgatója ugyan felelős mind a szakmai munka ellátásáért, mind a vagyonleltárért, miközben például a technikai személyzetet (pl: takarítót) nem is ő vette fel. Több esetben egyeztetések nélkül vettek fel portásokat, takarítókat. A termek bérbeadásánál idegenek jönnek-mennek az épületben, a legtöbb esetben minden ellenőrzés nélkül.
   A KLIK felépítése, struktúrája, a túlzott centralizáció, a rövid határidős – esetenként értelmetlen – adatszolgáltatás nem segítette az iskolák mindennapi nevelő-oktató tevékenységét.

     Az állami fenntartás tehát ilyen formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2013 óta lényegében ugyanazok a problémák állnak fenn, de mivel hiányos volt a kommunikáció, hiszen az iskolák igazgatói nem nyilatkozhattak a Klikről, így nem hozhatták nyilvánosságra a gondokat, amelyek ezért nem is jutottak el időben a döntéshozókig. A szakmai civil szervezetek közül voltak, akik már 2013 őszén jelezték a megoldandó feladatokat, de érdemi változtatások nem történtek.

     Történt persze számos pozitív változás is, mint a pedagógus életpályamodell bevezetése vagy a béremelések.
      Ilyen arányú béremelésre, mióta a pályán vagyok, nem emlékszem. Az első csalódás az volt a szakma számára, hogy a béremelések nem követik a minimálbér változását. Ez törvényben rögzített volt, de kikerült a választások után a jogszabályból. Ugyanakkor viszont hiába emelkedik a bére a tanárnak, ha a fizetésének egy részét az önképzés vagy pihenés, kikapcsolódás helyett a munkájához szükséges tárgyi feltételek biztosítására fordítja, mert nincsenek biztosítva ezek a költségek az iskola számára. Van ugyan olyan iskola, ahol az igazgató kap valamennyi ellátmányt, vagyis egy bizonyos összeget a kiadásokra, de általában ez nem elegendő a költségek fedezésére. Bérfeszültséget okoz a tantestületekben a más-más jogcímen elért életpálya szakaszhoz rendelt feladatok különbözősége is. Az intézményvezetőnek sajnos nincs lehetősége arra, hogy az elvégzett munka mennyiségi és minőségi arányának megfelelően differenciált anyagi juttatásban részesítse a kollégáit.

     Az iskolák informatikai eszközrendszere is lerobbant, nincsenek megfelelő eszközök a feladatok ellátására. Elméletileg a KLIK felé kellene jelezni, ha szüksége van valamire az iskolának, de hiába, ha nincs rá forrás. A KLIK egyébként sem jogalkotó, csak végrehajtó szervezet, mely központi hivatalként működik a minisztériumon belül. A hivatal költségvetése az irányító miniszter által vezetett minisztériumon belül (EMMI) önálló címet képez. Vélhetően a címben megjelölt forrás bővítése indokolt. Nem rendelkeznek az iskolák elemi költségvetéssel, ez a tervezési munkát lehetetleníti el. Évtizedekig sok millió forintos költségvetési keret felhasználásának voltak egyszemélyi felelősei az igazgatók. Miért is nincs most bizalom irányukba? Mivel kevés a forrás az iskolák mindennapi működéséhez, ezért ez napi szinten is feszültséget okoz.

    További problémát jelentenek olyan újdonságok, mint a minősítési rendszer, a tanfelügyeleti eljárás vagy az önértékelés: nem ezek megléte okozza a problémát. Évtizedek óta nem volt külső ellenőrzés a rendszerben, ezért szükséges és indokolt a bevezetése. Ezek az eljárásrendek a fejlesztők legjobb szándéka mellett nem lettek jól kidolgozva, értelmetlen és időigényes feladatokat is előírtak az intézmények számára. (Itt megjelenik a szakmai lektorok felelőssége, hiszen a kipróbálás során már jelentkezni kellett volna a bevezetést nehezítő szakmai és szervezési gondoknak.) Az EMMI 2015 tavaszától kezdődően már nyitott volt a szakma részéről jelentkező problémákra és megoldásokra, így az önértékelés, tanfelügyelet, minősítés vonatkozásában jelentős jogszabályi és eljárásrendi módosítások történtek a Nemzeti Pedagógus Kar javaslataira.
     Hálás vagyok iskolánk, a „MÓRA” tantestületének, hogy 2015 novemberében, decemberében az Útmutatóban – a „nagy könyvben” – foglaltak szerint megvalósítottuk az önértékelést. Embert próbáló feladat volt, de nekem igen jelentős segítséget adott. Bebizonyította, hogy jó volt a meglátásom, mert az eredetileg előírtak szerint kivitelezhetetlen ez a folyamat. A tárgyalásokon ezért ezen a területen is tapasztalatra építve tudtunk érvelni.

    Szintén nagy vitát kavart a 32 órás iskolában tartózkodás ügye is: ennyi időt bent kell töltenie hetente a tanároknak az iskolában – kivéve, ha intézményen kívüli feladatellátást rendel el az intézményvezető –, viszont sokszor nincs meg sem a megfelelő tárgyi feltétel (pl: számítógép) a munkavégzésre, sem pedig a nyugodt, megfelelő munkakörülmény. Szerényen megjegyzem, hogy évtizedeken át minimum ennyi időt töltöttem sok más munkatársammal együtt az iskolában.

     Az iskolában tartózkodásról nyilvántartást is kell vezetniük, ami értelmetlen, mert sokszor nem fedi a valóságot. Azt is meghatározták a tanároknak, hogy ki mennyit helyettesíthet, miközben időnként a meghatározottnál többet helyettesítenek, pénz viszont nem jár érte.
     Az adminisztrációs terheket nehezményezik a pedagógusok és az óraszámok emelkedését is. Az óraszámok valóban emelkedtek, nem volt szerencsés döntés. Sokan és sokszor hivatkoznak külföldi példákra az óraszám emelés indoklásaként, azt azonban elfelejtik hozzátenni, hogy a hivatkozott országok köznevelési rendszerében milyen nagy számban vannak jelen a nevelést-oktatást segítő munkatársak. Nálunk nincsenek csak kevés számban ilyen kollégák és a szociokulturális környezetünk is más. Esetenként jóval nehezebb körülmények között dolgozunk. Az adminisztrációs terhek alapvetően az intézményvezető, az intézményvezető helyettese és az iskolatitkár számára jelentenek többletfeladatot. Az utóbbi esetében béremelés nem történt évek óta, kivéve a 2015-ben kapott szerény egyszeri juttatást. Szinte minden 2013 előtti feladat nálunk maradt, ugyanakkor elvették a feladathoz rendelt státuszokat. (pl. gazdasági ügyintéző)

     Szintén visszás a helyzet a pályáztatás körül: van olyan tankerület, ahol az igazgatóra bízzák a pályáztatást (munkaerő felvétel), de van olyan tankerület, ahol a tankerületi igazgató választ vagy dönt arról, kit alkalmaznak az adott iskolában. Tehát előfordul olyan eset, hogy az iskola igazgatójának nincs beleszólása abba, hogy ki legyen a helyettese, ami nem egy szerencsés megoldás.
     Fontos lenne, hogy a KLIK a saját Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint működjön, valamint biztosítsa a tárgyi és személyi feltételeket az iskolák számára. Az intézményeknek pedig egységes fenntartói szempontrendszer szerint kellene ellátni a feladataikat.

     A Nemzeti Pedagógus Kar az elmúlt hónapokban országos szinten összegyűjtötte a megoldandó feladatokat, módosítási javaslatokat,. és folyamatosan egyeztet a döntéshozókkal. Az elmúlt héten rendezett szakmai napon ezeket a javaslatokat átadta az ágazati irányítás vezetőnek, tárgyalási alapot is adva a Kerekasztal által létrehozott munkacsoportoknak. A téma fontosságát jelzi/jelezheti, hogy a helyettes államtitkárok és a KLIK elnöke mellett rendezvényünkön jelen volt dr. Palkovics László államtitkár úr is.
     A szakmai nap anyaga látható a www.nemzetipedkar.hu oldalon.
     A megoldás a hatékony, eredményes és kétoldalú kommunikáció lenne, hiszen a problémákat meg kell beszélni, mert csak így lehet megoldani őket – mondta el a Helyi Híreknek Dr. Jeszenszkyné Dr. Gallai Gabriella.



 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2024. február 05.
2024. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Ide kattintva megtekinthető
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez