Mint az ismert, az iparűzési adót a főváros szedi be és egy törvényi mechanizmussal ezt a forrást megosztja a kerületekkel. Az országgyűlés évzáró ülésén csökkentette a kerületek jussát, hogy a fővárosnak több pénze maradjon a BKV működtetésére. A közigazgatási határokon túlfutó járatok fenntartása viszont nem képezik Budapest törvényben rögzített, kötelezően ellátandó feladatait. Tarlós István főpolgármester többször is bejelentette, február végéig biztos nem Cinkotán lesz a gödöllői-HÉV végállomása (magyarul addig bizonyosan fenntartják az agglomerációs tömegközlekedést).
Békebeli mechanikus váltóállító berendezés a Cinkotai HÉV-állomáson, háttérben az asztalnál Zentai László forgalmi szolgálattevő
De azután…? A Budapesti Közlekedési Központ, a BKK-tól kapott adatok szerint szerint a H8-H9-es HÉV-vonalán egy átlagos tanítási napon a 90-es években kb. 40.000, a 2010-es évek elejétől 30-35000 felszálló utas jelentkezik. Ez a szám évek óta stagnál. Az utasok a HÉV ágazat vonalain átlagosan a költségek ötödét fizetik meg. (Az „első ajtóssá” tett buszvonalakon lényegesen többet.) Ez az arány a 80-as években is ilyen volt, csakhogy akkor még jelentős teherforgalom adott pótforrást a HÉV-nek. A szigetszentmiklósi Csepel Autógyárból a járóképes autóbusz alvázak zömét – a közúti szállításhoz képest harmad áron – a BKV mozdonyai húzták Taksony MÁV állomásig, majd Törökőrtől Mátyásföldre. Nagyiccén sem gördeszka pálya volt a ma is meglévő rakodó. A vonal sajátossága, hogy a másik két HÉV-vonalhoz képest a gödöllőinek a leghosszabb a csak alkalmanként használt üzemi vágánya (Törökőr és az Örs vezér tere továbbá Csömör állomás valamint a sóderbánya között), ami miatt még egy új hidat is kapott a szárnyvonal az M0-ás felett. A legjobb állapotú, hézagmentes sínekből álló pályaszakasz Szilasliget és Mogyoród között található. Cinkota állomás huzalos váltóállító rendszere viszont nagyapáinkat idézi. A H8-as és H9-es HÉV-vonalakra vonatkozóan jelentős, költségcsökkentés szándékú menetrendi változást a közeljövőben nem tervez a BKK, így nem is vizsgálja az egykor volt sebesvonati rendszer alkalmazhatóságát sem. Vélelmeztük, hogy bizonyára a gödöllői vonal tekintetében is készültek számítások, hogy a jelenlegi járatsűrűség és tarifa táblázat mellett az arányos közteherviselésre is figyelemmel mi lenne a vonal 20%-os saját bevétele és a tényleges költségei közötti összeg, ami a BKK számításai szerint elvárható lenne Csömör illetve Kistarcsa, Kerepes, Mogyoród önkormányzataitól? Erre a kérdésünkre azonban a BKK nem kívánt válaszolni. Franka Tibor, Kerepes polgármestere viszont nem rejtette véka alá véleményét. – Egyszer már átéltünk hasonlót, amikor a főváros ugyancsak ránk akarta tukmálni a gödöllői hévjárat költségeinek egy részét. Akkor is nemet mondtunk, sőt nevetségesnek tartottuk a kezdeményezést – írta megkeresésünkre Franka Tibor. – Most miért tennénk másképp? A 11 ezer lakosú Kerepes városában két HÉV-megálló is van, ráadásul kétféle menetjegy árral, amelyek mellesleg nem olcsóak. Mi, illetve más munkáltatók is, térítjük a bérletek árának ránk eső részét, de HÉV-et finanszírozni nem tudunk, de nem is tennénk. Akik használják, éppen a fővárosban dolgoznak, ott adóznak, ott vásárolnak, ezzel Budapest hasznát kövérítik. Elég kiadás számunkra a kerepesi buszközlekedés, amelynek költsége megközelíti évente a 15 millió forintot. – Mit szólna hozzá Budapest, ha benyújtanám hozzájuk a számlát, támogassák a kerepesi közlekedést, hiszen azok utaznak a buszon, aki Pesten dolgoznak? – kérdezte a polgármester. – Azt hiszem mindkét felvetés gyermeteg. Maradjunk ennyiben, vagyis a régiben. A legújabb hírek szerint az állam átvenné a három HÉV vonalat. Ebben az esetben a MÁV a kézenfekvő üzemeltető jelölt és ekkor Franka Tibor kívánsága szerint minden maradhatna a régiben. -izs-or
|