Bár az MSZP szakpolitikusa szeptemberben a képviselőház előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte, a bevezetés fokozatosságának hiánya miatt két hét alatt megbukott a menzareform, valójában a közétkeztetőknek legalább kilenc hónapos felkészülési időt adott a rendelet az egészségesebb fogások konyhatechnológiájának kialakítására.
A települések közbeszerzésen választják ki szállítóikat. A XVI. kerületbe napi 3500 adagot, továbbá Kistarcsa és Nagytarcsa intézményeibe a Junior Vendéglátó Zrt. konyháiról szállítanak. Sajátosság, hogy Kistarcsát és Nagytarcsát Péteriből, a XVI. kerületet a XIII. kerületben, a Róbert Károly úton működő üzemükből szolgálják ki. A Hunyadvár utcánál működő konyhát a Hungast 14 Kft. bérbe vette a Juniortól. Itt ötvenen naponta 4000 adag ételt készítenek zuglói és III. kerületi intézményeknek.
A 870 állandó dolgozót foglalkoztató Juniornál három éve átdolgozták a receptúrákat és kiiktatták az ízfokozókat. Éppen a drasztikus átállás megelőzése érdekében már 2014 szeptemberéről elkezdték csökkenteni a felhasznált só arányát és abban is az első volt a jelenleg napi 45 000 adag ételt előállító cég, hogy náluk jelent meg először a közétkeztetésben a vadhús használata. – A rendelet szerint az általános iskolásoknak szánt étkekben napi 6,6 gramm, az óvodásoknál 2 gramm só lehet. Egy zsemlében egy szelet felvágottal 1,5 gramm só van és több nyersanyagban néha önmagában is több só van, mint amennyit a menzareform megenged. Vagyis ízesítésre már nem is marad. Az is új előírás, hogy tíz nap átlagában egyszer adhatunk bő zsiradékban sült ételt – ismertette a változással járó „házi feladatokat” Boros Attila, a Junior cégvezetője. – Milyen más fűszerrel tudták pótolni a sót? – Próbáljuk ellensúlyozni, de egy 500 literes üstben készülő levesben a só az só. A közétkeztetésben nem lehet egyféle íz, mondjuk a babérlevél domináns, mert azt a fogyasztók nagyobb része elutasítaná. Mi technológiát váltottunk: forró gőzzel működő kombi pároló sütőket állítottunk be, amelyekkel jobban megőrizhető az alapanyagok természetes tápértéke. – Mik az eddigi tapasztalatok? Az ára folytán nem PR-fogás vadhúsról beszélni? – Bizonyos idegenkedést érzékelünk; a „sótalanítással” megugrott a reklamációk száma. A panaszokból nehéz tanulni, mert nagyon általánosítók, nem írják le, hogy éppen miért tartják problémásnak az aznapi ételünket. Persze egyszer-egyszer mi is hibázhatunk, ámha az otthoni vasárnapi ebédet a négyfős család négyféle módon ítéli meg, akkor a közétkeztetésben a szubjektivitást végképp nem lehet kikerülni. El kell magyaráznunk, mi miért van az étlapon... Figyelem az internetes kommenteket és látom; nincs egység, mi lett az étlapunkról a sláger-fogás.
– Éppen ezért közvetlenebb kapcsolatra törekszünk az intézményekkel. Több kerületben tartottunk az elmúlt két hétben tájékoztatót, segítve ezzel a rendelet könnyebb elfogadását. Mindenhová elmegyünk, ahol felkérnek minket. A XVI. kerületi iskolákban is szeretnénk a tanárok, szülők és az önkormányzat képviselőinek bevonásával találkozót szervezni. Átlagosan nettó 300 forintból kell egy konyhánknak a kétfogásos ebédet és a gyümölcsöt kiszállítani. Hogyan fér ebbe a büdzsébe a szarvas ragú? Természetesen a nettó 300 Ft egy keretszám. Vannak erősebb napok, amikor 360 Ft-ból hozzuk ki az ebédet és vannak olcsóbb tésztás ételek, amikor 300 Ft alá megy az érték. -izs-or
A Róbert Károly körúti konyhán 28-an készítik a XVI. kerületi iskolások fogásait. Képünkön Votka Csaba üzemvezető ellenőrzi a kiszállításra kerülő ételt.
Új sütőkben párolják a sószegény fogásokat
Lehet választani!
Zökkenőmentesen történt meg a bevezetése annak a nagy változásnak amit Kovács Péter polgármester (több havi menzakommandós étkezési tapasztalat után) megígért az előző iskolaév befejeztével. Szeptembertől a XVI. kerületi általános iskolai menzákon két második fogásból lehet választani, mégpedig úgy, hogy az A és B menü között akár naponta lehet változtatni. A diákok (személyük azonosítására) egy vonalkódos lapocskát kapnak, a befizetés során ehhez, mint azonosítóhoz rendelik hozzá az A vagy B menüt. Amikor az étkezésre kerül sor, a kártyát egy kódleolvasóhoz tartják (felső képünkön egy tanító néni segít a leolvasásban a kisiskolásoknak), s a képernyő rögtön mutatja, hogy melyik menü lett aznapra befizetve, sőt azt is jelzi, ha azt már korábban elfogyasztották (piros lesz a képernyő). A rendszer tehát működik, mint azt megnéztük a Kölcsey iskola frissen felújított ebédlőjében.
|