A „Három testőr” a vívóteremben
Nagy az öröm mostanában a Decsi családban. Az árpádföldi vívódinasztia ugyanis ismét teljes létszámú lett, köszönhetően annak, hogy jó tízévi távollét után hazatért az idősebbik fiú, Andris is, aki szeptembertől a Kertvárosi Vívó Sportegyesületben folytatja majd edzői pályafutását. A vívóklub vezetője, Decsi István mesteredző azonban nemcsak annak örülhet, hogy mindkét fiát maga mellett tudhatja majd a vívóteremben, hanem annak is, hogy mostantól kezdve a Hongkongban és Szingapúrban született unokáit is naponta láthatja majd. Decsi András ugyanis tízévnyi ázsiai edzősködése alatt – még Hongkongban – családot alapított, és két gyermek édesapja lett.
Szilágyi Áron edzője lesz
– Hogy miért jöttem haza? Mert egy olyan megtisztelő felkérést kaptam, amelyet elkötelezett magyar edzőként nem szabadott visszautasítani. Mint ahogyan az már az országos sajtóban is olvasható volt, az olimpiai bajnok Szilágyi Áron, miután elköszönt korábbi edzőjétől, Somlai Bélától, engem kért meg, hogy készítsem őt fel a riói olimpiára meg az elkövetkezendő világversenyekre. Decsi András nem sokat gondolkozott, felmondva élő szingapúri szerződését végleg hazatért. Az egykori kadet világbajnok és junior Európa-bajnok kardvívó a múlt évezred végén közel állt ahhoz, hogy ő legyen majd a 90-es évek nagy kardozó generációjának, Szabó Bencének, Köves Csabának vagy Navarette Józsefnek az utódja a felnőtt válogatottnál. Decsi András 1997-ben ezüstérmet szerzett a felnőtt Európa-bajnokságon, egy év múlva azonban az UTE vívócsapatával Gödöllőn a Bajnokcsapatok Európa-kupájáért küzdve keresztszalag-szakadást szenvedett, amely komoly törést okozott a pályafutásában. Még megpróbálkozott a visszatéréssel, az édesapjával és öccsével, a későbbi világbajnok Decsi Tamással együtt átigazoltak a BSE-be, de az eredmények már elmaradtak, ezért a 2000-es évek elején úgy döntött, felhagy az aktív versenyzéssel. Addigra már edzői képesítést szerzett, és úgy tervezte, édesapja mellett fog majd dolgozni. Nem sokkal később lehetősége nyílt rá, hogy az Egyesült Államokban dolgozhasson, és elfogadta egy Sacramento-i klub ajánlatát. Az elmúlt tíz évben Hongkongban és Szingapúrban is dolgozott a válogatott mellett. Mindkét országban komoly sikereket ért el. Az Ázsiai Játékokon több tanítványa is érmet szerzett, egy hongkongi versenyzője a pekingi olimpiára is kijutott, és nem egy olyan korosztályos világverseny akadt, ahol hongkongi vagy szingapúri vívó bejutott a nyolcas döntőbe. – Édesapámmal úgy beszéltem meg, hogy a megtisztelő feladatom mellett a saját klubunkban is dolgozni fogok. Nagyon örülök, hogy hamarosan megnyílik a vívótermünk is, úgy gondolom, ezzel újabb lépést tehetünk afelé, hogy a jövő Szilágyi Áronjait felnevelhessük. Riersch Tamás |