Sokan vagyunk így ezzel, de van, aki könyvet is írt róla, méghozzá olyan érdekfeszítő stílusban, hogy letehetetlen a regény. Kisgyerekkorát töltötte a településen az 1940-es évek elején Gyárfás Endre, s az élményekből megszületett a Mátyásföld, alkonyuló éden című alkotás. A könyvbemutatót a Rákosi úti könyvtárban tartották, ahol a hallgatóság is felidézte élményeit az egykori tanítókról, játékokról, repülőtérről… és a háborúról.
Gyárfás Endre, a népszerű mesekönyvek, versek és útikönyvek alkotója 77 éves koráig több mint félszáz művet adott ki. Dörmögőék kalandjai valószínűleg mindenkinek ismerősek, bábfilmsorozat is készült a mesékből. Írt Apáczairól és Bakfark Bálintról, és szívesen fordult írásaiban ihletőként a történelemhez. Mint most, amikor gyerekkorát idézte fel. A ma is friss gondolkodású és humorban bővelkedő író egy 7-8 éves kisfiú szemével láttatja a háborús éveket, ennek megfelelően sok fantáziával, mesésen lényegíti át a valóságot. A félrehallások által nála a kéjnőből kémnő lesz, a kaotikusból katolikus… és mindez meglepő asszociációk sorát indítja el. A kisfiúnak idilli gyerekkora volt kutyával, nagy kerttel, patakparttal, szomszéd lánnyal, de 1944-ben bealkonyult az édennek. A Horthy-korszak törvényei sárga csillagot parancsoltak a matrózkabátra, halálmenetbe sorolták az apát, gettóba zárták a családot. A könyv második részében hallhatunk a fiú mellett robbanó bombáról, nyilasházról, menekülésről. Aztán egy újabb ajándék a szabadság első hónapjaiban: a cionisták gyerektáborai a közösség élményével. Gyárfás Endre a könyvbemutatón meglepő mondattal állt elő: ő szerencsés ember. Mint az 1936-38-ban születettek, hiszen gyerekként élték át a háborút, kamaszként nem kompromittálódtak az 50-es években, 56-ban többségük katona volt. Aki gyermekként átéli a veszélyt és az éhezést, az később az élet más megpróbáltatásait is könnyedén veszi. Neki mindenesetre sikerült ép lélekkel túlélnie.
Így születhetett meg a könyv, mely tragikuma ellenére mégsem tragikus hangú panaszsorozat. Egy gyerek öneszmélődése, rácsodálkozása a világra oly módon, ahogy a tiszta lelkű embernek tennie kéne. S mindez derűs hangvételben, számos mulatságos epizóddal. Irigylésre méltó írói fölénnyel. Benedek Ágnes |