|
A bűnözők előszeretettel választják célpontnak az idősebbeket, s a trükkös lopásoknak egy különleges csoportját alkotják azok az esetek, amelyeket a nyugdíjasok sérelmére követnek el. Hogy senki ne váljon a trükkös tolvajok áldozatává, a Kertvárosi Nyugdíjas Magazin összeállítást készített a bűnözők által alkalmazott módszerekről. A bűnesetek összegyűjtésében Mészáros István rendőr-őrnagy, a XVI. kerületi Rendőrkapitányság bűnüldözési alosztályvezetője volt lapunk segítségére.
Telefonos rémisztgetés
Mostanában a leggyakoribb trükk az, hogy telefonon felhívják a nagymamát azzal a szöveggel, hogy az unokája bajba került. Néha azt mondják, hogy adósságot csinált, és csak akkor engedik szabadon, ha a tartozást megfizeti. Máskor azt mesélik a halálra rémült nagyinak, hogy az unokáját baleset érte, ott fekszik a műtőasztalon, de az életmentő műtéthez pénzre van szükség, méghozzá azonnal. Az unoka helyett mondhatnak bármilyen családtagot is – a tolvajok könnyen módosítják a meséjüket, és igen gyakorlottak az átverésben. (Például így folyik a beszélgetés: Mama, nem ismered meg a hangomat? Miért, te vagy az, Andris? Igen, én vagyok Andris, az unokád. Lám, ilyen egyszerű megtudni egy hozzátartozó nevét...)
Ha a nagyi bekapta a horgot, és hajlandó fizetni, akkor a pénz átvételét vagy futár útján oldják meg (odamegy érte valaki), vagy egyszerűen odaküldenek egy taxit. A pénz helyett ékszereket is hajlandóak elfogadni, ha azok jó sokat érnek. Ha nincs pénz és ékszer, akkor a nagyit a telefonálók elküldik a legközelebbi bankautomatához. A szerencsétlen áldozatoknak nem csak az értékeit veszik el, hanem a frászt hozzák rájuk, hogy kedves családtagjuk mekkora bajba került. Ha a nagyi szemfüles, és titokban értesíti a rendőröket, akkor van esély arra, hogy elfogják a tetteseket – erre más kerületekben már volt példa. A telefon-híváslista alapján viszont nem lehet a tolvajokat elkapni, mivel eldobós SIM-kártyát használnak, amit a sikeres akció után valóban el is dobnak, és vesznek helyette másikat.
Dolgozni jöttünk
A telefonos trükkös lopások száma magasan meghaladja a kerületben a többi tolvajlást, bár azok is elég veszélyesek. A tolvajok ilyenkor személyesen teszik tiszteletüket az időseknél, és általában valamilyen szolgáltató (Elmű, Vízmű, Gázmű) dolgozójának adják ki magukat. Munkára hivatkozva bejutnak a lakásba, s ebből a helyzetből az egyedül élő idős személy már nem tud jól kijönni. Elcsalják a konnektorhoz, hogy nézzen meg valamit, vagy lehúzogattatják vele a vécét, hogy meg lehessen állapítani a dugulás helyét, vagy a kádba kell folyatni a vizet – teljesen mindegy, hogy mit, a lényeg az, hogy lekössék az idősek figyelmét. A társak addig átkutatják a lakást, és mindig megtalálják az idős emberek eldugdosott pénzét.
Olyan esetek is vannak, hogy a szolgáltató vállalatok dolgozóinak álcázott tolvajok azzal állítanak be, hogy túlfizetés történt, és hozták vissza a pénzt. Jellemzően nagy címletű pénz, tíz- vagy húszezer forintos van náluk. Az idős ember persze tudja, hogy neki nincs, nem lehet túlfizetése, de erősebb bennük a közmondás hatása: ha adnak, fogadd el... A nagy címletű pénzből persze vissza kell adni, s ehhez az idős személynek elő kell vennie a rejtekhelyről a megtakarított pénzét. Ennek aztán garantáltan lába kél, mert a trükkösök ilyenkor valamivel elvonják a figyelmét (rosszul lesznek, vizet kérnek, stb.), és ellopják a nehezen összekuporgatott megtakarítást.
A szomszédra hivatkoznak
A kerületben egy időben a szomszédozás volt divatban. Ekkor az a mese, hogy a szomszédba kell például video-megfigyelő rendszert telepíteni, és bejönnének megnézni, honnan a legjobb a rálátás a szomszéd házra. Vagy például a kerítést kell felújítani, és azt jönnek megbeszélni. Miközben a nyugdíjas a mesterrel a kert hátsó végében vizsgálja a rálátási szöget vagy a kerítés állapotát, a besurranó társak összeszedik a lakásban a pénzt és az ékszereket.
Az idősek néha megdöbbentően nagy összegeket, százezreket és milliókat tartanak otthon, nagyon egyszerűen felfedezhető helyeken. Valahogy nem divat manapság a mosóporba, vagy a fagyasztott csirkébe rakni a megtakarított pénzt (ahol egy átlagos trükkös tolvaj az életben meg nem találná), ehelyett a szekrényben, a lepedők alatt, az ágyneműtartóban vagy éppen valamelyik fiókban tartják a nyugdíjasok az összekuporgatott megtakarításaikat.
Arra vonatkozóan nagyon nehéz tanácsot adni az időseknek, hogy hol tartsák megtakarított pénzüket. A trükkös tolvajoknak általában egy-két percük van arra, hogy az elrejtett értékeket megtalálják. Ha nagyon sok pénzt tartanak otthon, akkor célszerű egy kisebb összeget (50-60 ezer forintot) könnyen elérhető helyen tartani, a nagyobb összeget pedig valami nehezebben hozzáférhető helyre elrejteni. Így a tolvaj valószínűleg megelégszik a kisebb összeggel, és nem folytatja a kockázatos kutakodást.
Álrendőrök
A tolvajok trükkjeinek sorában az is szerepel, hogy rendőröknek adják ki magukat. Becsengetnek a nyugdíjashoz, és közlik, hogy betörőket fogtak a környéken, s legyenek szívesek ellenőrizni, megvannak-e itthon az ékszerek, s nem tűnt-e el a megtakarított pénz. Olyat is szoktak mondani, hogy a postás hamis pénzben fizette ki a nyugdíjat, s azt kellene ellenőrizniük, vagy elvinni a hamis pénzt szakértői vizsgálatra. Az álrendőrök valódinak látszó igazolványt mutatnak fel, s csak a szakember mondaná meg azokról első látásra, hogy valójában hamisítványok. Általában kettesével járnak, s megvárják, míg a nyugdíjas előszedi a pénzét, számba veszi az ékszereit, s közli a „rendőrökkel”, hogy szerencsére minden megvan. Ezután az egyikük valamivel leköti az idős ember figyelmét, eközben a másik a már felfedett rejtekhelyről elemeli az értékeket.
A rendőrségtől kapott tanács szerint az idősek még a rendőrnek látszó személyeket se engedjék be a lakásba, ha egyedül vannak otthon. A kerületi nyomozók előzetesen telefonon egyeztetnek időpontot, ha valamilyen feltételezett sértettet fel szeretnének keresni. Ha váratlanul toppannak be a rendőrök, akkor a személyazonosságukat feltétlenül egyeztessék a nyugdíjasok telefonon a kerületi kapitánysággal.
Nyerni tetszett
A trükkös tolvajok kedvelt trükkje, hogy azzal állítanak be az idősekhez, hogy megnyertek valamilyen nyereményt. Ilyenkor az emberekben lakozó mohóságra utaznak: a kiszemelt áldozat tudván tudja, hogy ő nem vett részt semmilyen nyereményjátékban, ennek ellenére szeretné magának tudni a meghozott nyereményt.
Az átvétel során aztán kiderül, hogy ki kell fizetni a postaköltséget – ehhez pedig az idősnek elő kell vennie a megtakarított pénzét. A történet ezután sokféle módon folytatódhat: megkap az idős valami bóvli ajándékot, vagy végül a postaköltség ki nem fizetése miatt nem hagynak ott semmit. Egyvalami közös minden ilyen történetben: a trükkös tolvajok valamilyen módon ellopják az idős személy megtakarított pénzét.
A tolvajok néha pár zsák krumplival érkeznek, az önkormányzat embereinek adják ki magukat, a rezsicsökkentés végett a számlákat ellenőrzik, vagy meghozzák a segélyt... Ha sikerült bejutni a lakásba, akkor garantáltan ellopják az értékeket.
Jön a faszezon
Az őszi időszak slágere, amikor a tolvajok átképezik magukat faszállítóvá. Kedvezményes áron visznek az időseknek több-kevesebb tűzifát. Szállítás közben aztán az egyik fuvarosra rájön a szükség, esetleg megszomjazik, a lényeg az, hogy eltereljék az idős ember figyelmét, s azután már búcsút is mondhat a megtakarított értékeinek.
Nagyon hasznos tanácsként kaptuk azt, hogy a hozzátartozók az egyedül élő idősek bejárati ajtajának belső felére tegyenek ki egy nagyméretű plakátot, felsorolva benne, hogy milyen ürügyekkel érkezhetnek a trükkös tolvajok. Ajtónyitás közben aztán az idős áttekintheti a veszélyeket, s ha felírják a számot, nyomban hívhatja is a rendőrséget. A XVI. kerületi Rendőrkapitányság telefonszámai: 407-8455 (központ), 407-0767 (ügyeletes tiszt közvetlen hívószáma)
|
