Szerek és módszerek Tóth Ilonka a XVI. kerület szülötte, itt áll a szülőháza Árpádföldön, itt gyerekeskedett, majd mártíromsága után itt állították fel először a szobrát, teret neveztek el róla, s posztumusz díszpolgára lett a XVI. kerületnek. Koncepciós peréről, és a forradalom utáni kádári megtorlásról rendeztek konferenciát február 17-én Kovács Péter polgármester kezdeményezésére, ahol a témakör legnevesebb kutatói tartottak előadást a nagyszámú hallgatóság előtt. Simon István egykori forradalmár egy verssel köszöntötte a konferencia résztvevőit
A múlt században Magyarországon volt vörösterror, majd fehérterror, aztán nyilasterror, majd átment az országon az orosz front, utána jöttek a kommunisták és az ötvenes évek, majd a szunnyadó elkeseredés parázsa lángra lobbantotta az 56-os forradalmat, amit azután újabb terrorhullám követett. Szóval jól be lett járatva az a módszer, amivel bárkiből gyilkost vagy árulót faragtak, aki önként mondta ki saját halálos ítéletét. A beismerő vallomás volt a bizonyítékok koronája, nem számított, hogy a tények egyáltalán nem támasztották alá. A döbbenet konferenciája volt ez, ahol a leplezetlen aljasság feszült keresztfára. Négy elemit végzett „bírók” mondtak ki halálos ítéleteket, szovjet szakemberek dolgoztak a pszichiátrián, hogy az agymosás (amit utóbb amerikai kutatók is élénken vizsgáltak) tökéletes legyen. Ahol a szerek nem használtak, ott jöttek az egyéb módszerek: Mit lát a képen – kérdezték a forradalmártól, aki már fél éve nem írta alá a beismerő vallomást. – Ez a lányom iskolája. – Igen, de nézze meg jól a képet. – Van ott egy teherautó. – Helyes. No, ha nem írja alá a vallomását, akkor ez a teherautó fogja elgázolni a lányát holnap reggel iskolába menet. Szóval ennek a szegény egyetemista lánynak nem sok esélye volt a forradalomtól megszégyenült, bosszúvágyó terrorgépezettel szemben. A megtorlástól félő forradalmárok és a lakosság körében legendák keringtek bicskával megölt, vagy halálra injekciózott Ávósokról, s mikor az ártatlan forradalmár csoportot, köztük az orvostanhallgató Tóth Ilonkát elfogták, ő bizonyult alkalmasnak arra, hogy személyében megtestesítsék ezeket a cselekményeket – derült ki a konferencián. Hogy mivel vették rá a beismerésre, arra vonatkozólag csak találgatni lehet: a módszerek valószínűleg túlszárnyalják az ép elme határait – már az előadásokon ismertetett eszköztár hallatán is lúdbőrös lett az ember háta. Tóth Ilonka kirakatpere volt az, amely a nyugati társadalmak felé bemutatta a forradalmárok kegyetlenségét: a fiatal orvostanhallgató előbb injekciókkal, majd késszúrással oltotta ki a közéjük vegyült Ávós életét. A rendszerváltás után több jogász és történész hosszú éveken át kutatta a per anyagát, s kiderült, hogy Tóth Ilonka beismerő vallomása miatt a koncepciós per kiagyalói a hullát igencsak elnagyolták: a perbeli áldozatot csak fénykép alapján azonosították, s a halált okozó sérülések sem stimmeltek. A gyilkosság nyilvánvalóan nem történhetett meg úgy, ahogy a meggyötört orvostanhallgató a bíróságon előadta. Elismerés illeti a konferencia szervezőit, mert díszpolgárunk ártatlanságának bizonyítékai ilyen egyöntetűen még nem kerültek nyilvánosságra. Az előadásokat megelőzően Dr. Csomor Ervin alpolgármester mondott köszöntőt, majd Wittner Mária emlékezett Tóth Ilonára és az 56-os mártírokra. Előadást tartott Dr. Zinner Tibor egyetemi tanár, Tamáska Péter történész, levéltáros, Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár, Dr. M. Kiss Sándor egyetemi tanár, a levezető elnök Dr. Horváth Attila egyetemi docens, a Hittel a Nemzetért Alapítvány elnöke volt. Az esemény szervezői a következők voltak: Kovács Péter polgármester, XVI. kerületi Önkormányzat, Hittel a Nemzetért Alapítvány, a Pofosz XVI. kerületi szervezete és Országos FEB és hagyományőrzők, a Kovász Egyesület, az 56-os Magyar Nemzetőrség, a Déli Haragszó Baráti Kör, a Tóth Ilonka Nemzeti Klub, a Kalot Szilasmenti Népfőiskola, az Árpádföldi Közösségi Egyesület és az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége. (F) |