|
Jelentős változás az önkormányzatoknál
Több mint kétszáz törvényt alkotott a múlt évben a parlament, s ezek egy része jelentősen befolyásolja az önkormányzatok életét is. Kovács Péter polgármestert arról kérdeztük, milyen változások várhatók itt a XVI. kerületben.  Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere egyben parlamenti képviselő is, és e minőségében naprakészen tájékozott a változásokról, sőt be is tud avatkozni képviselőtársaival a törvények alakulásába. Az idei évben várható változásokról első helyen a Köznevelési törvény és az Önkormányzati törvény hatásait emelte ki.
Mi lesz az iskolákkal?
A kettőből együtt az következik, hogy az alapfokú és középfokú oktatás feladata az önkormányzatoktól a magyar államhoz kerül át. Ha tehát az önkormányzat nem szeretné fenntartani ezt az intézményt, akkor az állam ezt ellátja helyette. Ha az önkormányzat továbbra is fenntartaná az iskolát, akkor az állam fizeti a pedagógusok bérét és közterheit. Ez a XVI. kerületben a költségek 55 százalékát jelenti. Eddig az államtól kapott normatíva a költségek 45 százalékát fedezte, ami az átengedett adóbevételekből származott. Hogy az átengedett adók mértéke hogyan változik, azt egyelőre még nem lehet tudni, de a kerület elkötelezett abban, hogy a kerületi oktatási intézményeket magánál tartsa. Ebbe tartozik a 4 és 6 osztályos Szerb Antal Gimnázium valamint 12 általános iskola, melyek közül a Táncsicsban 12 évfolyam működik. Nagy kérdés, hogy a többi, fővárosi fenntartású középiskolával mi történjék? Elméletileg azokat is átvehetné a kerület, de előtte nagyon alaposan meg kell vizsgálni, milyen a költségvetésük, ugyanolyan jól gazdálkodnak-e, mint a kerületi iskolák. Erre még van egy év, ugyanis a változás 2013 januárjában következik be.
A pénz nem lesz több, így takarékossági okokból várhatóan megszűnik az iskolák önálló gazdálkodása, és egyéb költségmegtakarítási elképzelések is vannak. Az iskolák igazgatóit a kormányhivatal javaslatára a miniszter nevezi ki, ennek módjáról még csak szóbeszédeket hallani. Mindenképpen igyekszünk megtartani a kerületi oktatás sokszínűségét – mondta a polgármester, aki hozzátette, hogy az állam közbelépésére azért is volt szükség, mert az ország 3200 önkormányzata közül kétezer olyan anyagi helyzetben van, hogy a saját intézményeit képtelen fenntartani. Nekik nagy könnyebbség, ha ezeket átveszi az állam.
A szakrendelő sorsa A kerületi szakrendelővel kapcsolatban is bizonytalan a helyzet – tudtuk meg Kovács Péter polgármestertől. Ezt 2013. január 1-től át kellene adni az államnak, de ezt a kerület nem szeretné, részben mert a szakrendelő nem egy kórház részeként működik, részben pedig azért, mert az állami finanszírozásból üzemel, nem kerül plusz pénzbe. Minisztériumi információk szerint nem lesz akadálya annak, hogy az ilyen önálló kerületi szakrendelőket továbbra is az önkormányzat üzemeltesse, Kovács Péter ennek megvalósítása érdekében már mozgósította a hasonló helyzetben lévő fővárosi polgármestereket.
Most van társadalmi vitán a közigazgatási rendszer átalakítása, és ebben még sok változás várható. Az okmányok kiadása, az anyakönyvezés, esketés olyan állami feladat, amelyet jelenleg az önkormányzatoknál látnak el. Hasonló a gyámügy, amely helyileg az önkormányzatoknál található, bár a felügyelete központosítva van. A szabálysértési hatóság helye szintén az államnál lenne – állítja a polgármester, aki ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az államhoz kerülő szervezeti egységek ténylegesen különüljenek el a polgármesteri hivataltól, különben keverni fogják az emberek. A Baross Gábor utcai okmányiroda hátsó épületében valószínűleg elférnek az államhoz kerülő tisztviselők, és az egész épületet átveheti az állam.
Építésügy, járások
Vita van az építési hatóság helyzetén. Sokan félnek attól, hogy ha ez elkerül az önkormányzatoktól, akkor az önkormányzatoknak megszűnik a ráhatása arra, hogy milyen épületek épülhessenek. Ez tévedés – mondja a polgármester. Az építéshatósági ügyekbe az önkormányzatnak eddig sem volt beleszólása. Létezik viszont a KVSZ nevű önkormányzati építési szabályzat-rendelet, valamint a tervtanács, ahol elbírálják az építési terveket. Ezek lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzat építési ügyekben kifejtse az álláspontját. Az építéshatósági munka viszont lehet akár állami feladat is, ebben a kérdésben sincs még döntés.
A járások újraépítésével együtt a fővárost is körzetekre osztják, s a tervek szerint a XVI. kerület Zuglóval és Palotával együtt alkotja a Kelet-Pesti körzetet. Az államhoz kerülő feladatok feltehetőleg ennek megfelelően rendeződnek új szervezeti egységbe, bár az úgynevezett szolgáltatási helyek megmaradnak, valószínűleg kevesebb vezetőre lesz szükség. Bár az is igaz, hogy a tervezetek és a megvalósulás között általában hatalmas az eltérés, amit bizonyít az önkormányzati törvény átváltozása is – mondta tréfásan Kovács Péter –, mint a teológia és a geológia: ég és föld.
Ferenci Zoltán
|
