Régi adósságát sikerül a fővárosnak törlesztenie az M3 autópálya kivezető szakasza mellett élőkkel szemben. Az autópálya fővárosi szakasza ugyanis idén már 32 éves. A Budapestet Gödöllővel összekötő szakaszt 1978. október 16-án adták át. Ez akkortájt nagyon nagy szám volt. A beruházót pedig a legkevésbé sem érdekelte, hogy a kétszer kétsávos autóút éket hasított a XIV. és a XV. kerület lakott területeibe. Az út mentén élő több ezer embernek egy csapásra megváltozott az életminősége. A nem erre a zajterhelésre készített nyílászárók nem is bírták el a nyomást, így a folyamatosan növekvő autóforgalom zaja szép lassan a lakások része lett. A környéken élőknek még az éjszakai órák sem hozhattak megnyugvást, sőt az akkor nagyobb sebességgel száguldó járművek néha nagyobb problémát (hangzavart) jelentettek a nappali csúcsforgalomnál. A 80-as években a legkevésbé érdekelte a főváros vezetését ez a probléma. Nekik csak az volt a fontos, hogy Kelet-Magyarországot is össze tudják kötni a fővárossal. A rendszerváltást követően azonban már állandó beszédtémát jelentett a zajvédő fal megépítése. Sajnos, csak beszédtémát, mert a Fővárosi Közgyűlésben, illetve a különböző szakmai bizottságokban lefolytatott vitákat sosem követte cselekedet.
2006-ig minden ciklus elején ígéretet kaptak a lakók, hogy segíteni fognak ezen a problémán, aztán forráshiányra hivatkozva mindig napolták a kérdést. A 2006-ban megkezdődött ciklusnak is a zajvédő fal ígéretével vágtak neki a politikusok, ám egy darabig úgy tűnt, a fal ismételten csak ígéret marad. Aztán egyszer csak felbukkant egy lehetőség: az EGT Finanszírozási Mechanizmus (Norvég alap) ugyanis pályázatot írt ki. Ehhez azonban az kellett, hogy a főváros is igent mondjon a fal megépítésére. Húsz évvel a rendszerváltást, és 32 évvel a bevezető szakasz átadását követően azonban nem lehetett már a beruházást tovább halogatni. A főváros előbb a két érintett kerület, a XIV. és a XV. közreműködésével pályázatot nyújtott be a Norvég alaphoz. A zajvédő fal megépítésére és a leginkább érintett lakások zajszigetelésére 1,6 milliárd Ft-ot számoltak ki. Ebből körülbelül 800 milliót a Norvég alaptól igényeltek, a másik 800 milliót pedig a tervek szerint a főváros biztosította volna.
Tavaly aztán eldőlt, hogy a főváros és a két kerület összesen 795 millió Ft-ot nyert a fal megépítésére. Így elhárult az évtizedes akadály az M3-as bevezető szakaszának befejezése elől. Az 1978-ban elmaradt környezetvédelmi beruházást idén pótolja a főváros. A nemrég elkezdődött munka során körülbelül 4700 méter hosszan kerül majd 3-5 méteres zajvédő fal a bevezető szakasz két oldalára. Pontosabban csak a zuglói szakasz két oldalára, mivel a XV. kerületben nem tudtak megegyezni a képviselők a fal helyéről, s mivel kifutottak a határidőből, ott már csak az egyik oldalra kerülhet fal. A projekt részeként még 850 lakás ablakait is kijavítják, szélsőséges esetben a nyílászárókat is kicserélhetik, hogy a lakások a lehető legjobban zajvédettek legyenek.
Március 30-án Dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere személyesen is meggyőződött a fal építéséről. A politikussal együtt a két érintett kerület vezetője, dr. Weinek Leonárd zuglói és Hajdu László XV. kerületi polgármester is hivatalos volt a Kacsóh Pongrác útra, de az előbbi egy rendkívüli testületi ülés miatt kénytelen volt lemondani a találkozót. Zuglóban ugyanis éppen március 30-án tárgyalta sokadik nekifutásra a költségvetést a testület. Így az a faramuci helyzet fordulhatott elő, hogy a március 30-i zuglói sajtótájékoztatón a XIV. kerületet senki sem képviselte.
Demszky Gábor főpolgármester a munkások között
Dr. Demszky Gábor persze tudta mi a dolga, amint meglátta, hogy mekkora médiaérdeklődés övezi az ő villámlátogatását, mindjárt odaszaladt a falhoz, és beszélgetni kezdett a munkásokkal. Miután minden televíziós stáb számára elkészültek a szükséges vágóképek, a főpolgármester röviden ismertette a beruházást. Elmondta, hogy az M3 zajvédő falával párhuzamosan összesen 26 beruházás zajlik még a fővárosban, melyhez eddig közel 130 milliárd forintos uniós támogatást kapott már Budapest. Hajdu László XV. kerületi polgármester pedig csak azt sajnálhatta, hogy az ő kerületében nem sikerült megegyezniük a döntéshozóknak, emiatt csak féloldalas lesz ez a fontos környezetvédelmi beruházás.
A zajvédő fal építése, illetve az érintett lakások szigetelése 2010. szeptemberében fejeződik majd be. (S)
