Helyi Hírek - Független folyóirat   2020.09.20. vasárnap
Friderika
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 18814040
   « Vissza

A vezetés veszélyei

 « Balesetek 
2009. november 16.
 

Lapunk baleseti rovatában időnként említést teszünk arról, hogy egy-egy balesetnek várhatóan milyen lesz a jogi megítélése. Ezt nem annak érdekében tesszük, hogy az ügyre bármilyen hatást kifejtsünk (amire egyébként nem is lenne semmilyen lehetőségünk), hanem a jogi értékelésnek az a magyarázata, hogy a többi autóvezetőt figyelmeztessük, milyen közlekedési cselekmény milyen veszélyeket rejt magában. Tehát a pórul járt vezetőket emeljük ki (természetesen név nélkül) példa gyanánt, hogy az esetből okulhasson az, aki szeretne.

Néhány ilyen baleseti kom­mentünk váratlan vihart váltott ki az autósok körében, s ezért felkerestük Bilinovits Gabriella alezredest, a XVI. kerületi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészetének vezetőjét (itt bírálják el a helyi szabálysértési ügyeket), hogy igazítson el bennünket a KRESZ szabályok rejtelmeiben. Elsőként azt tudtuk meg, hogy minden közlekedési esemény egyedi elbírálás alá kerül, s így konkrét ügyekben csak a körülmények pontos ismeretében alakíthatja ki a hatóság az álláspontját, de általánosságban nem zárkózott el attól, hogy átismételjük a jellegzetes balesetekre vonatkozó KRESZ szabályokat.

Tipikusnak mondható például az – kezdtük a felsorolást –, hogy halad egy kocsisor, három-négy autóval a kerület valamelyik főútvonalán, például a Veres Péter úton vagy a Rákosi úton. A főútra merőleges alárendelt útvonalon balra indexelve ott várakozik egy autós, kikanyarodási lehetőségre várva. A kocsisor első vezetője valamilyen oknál fogva megszánja a kikanyarodni vágyót: lelassít, és villant, hogy lemond az elsőbbségéről, tehát az illető kezdheti a balra kanyarodást. A kiengedett autós ilyenkor megnézi, hogy a másik irányból (neki jobbról) érkezik-e valaki, s ha üres az út, akkor elkezd balra kanyarodni.

A lelassuló autósorban hátul közlekedő jármű (ami jellemzően egy motoros) viszont nem tudja, hogy mi ez a lassítás, és a sebességét nem csökkentve, sőt inkább növelve előzni kezd. Az alárendelt útvonalról balra kanyarodó jármű az autók takarása miatt az előzésből nem lát semmit, különösen nem egy motorost, s így a két jármű összeütközik. A dolgot cifrázza, ha a közelben ott van egy buszmegálló, mert ilyenkor az előzést végző motor/autó még a záróvonalat is átlépheti előzés közben.

Erre a szituációra egyes autósok azt a véleményüket hangoztatták nekünk, hogy az a felelőtlen, aki lemond az elsőbbségéről, és kiengedi az autóst, mert ő a visszapillantóból láthatná az előzést, s a kikanyarodót kézjelzéssel vagy hangjelzéssel irányíthatná, hogy ha már valaki előzni kezdett, akkor ne ütközzenek össze. Az „udvarias” gépkocsivezető ilyenkor egy közlekedési baleset közvetett okozójává válik (aki jogilag nem, de erkölcsileg felelős).

Nos, a felvázolt szituációban a közlekedési hatóság mindig a balesetben részes felek szabályszegését értékeli, tehát azt, hogy melyikük milyen mértékben szegte meg a KRESZ előírásait. Az alárendelt úton várakozó autónak, ha kihajt a főútvonalra, akkor elsőbbségadási kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogy a főútvonalon közlekedő valamennyi jármű részére meg kell adni az elsőbbséget, még akkor is, ha a védett útvonalon közlekedő vezető szabálytalankodik, például túllépi a megengedett sebességet.

Ha tehát egy motoros a lelassuló autósor előzésébe kezd egy főútvonalon, akkor abban nem lehet semmi kivetnivaló, hiszen ilyen helyen még az útkereszteződésben is megengedett az előzés. Előfordulhat, hogy a kereszteződés előtt ott van egy buszmegálló, előtte a záróvonal, és a kikanyarodó autó azért nem számít a főútvonalon érkező járműre, mert úgysem lehetne ott előzni. A szabály viszont az, hogy ha egy sáv van (tehát nincs párhuzamos közlekedés), és mondjuk egy motoros elfér az álló autók mellett, akkor a záróvonalon belül szabad előznie, csak a záróvonalat nem lépheti át. Ez a helyzet akkor is, ha forgalmi okok (például egy piros lámpa) miatt áll a kocsisor: a sávban elférő motoros szabályosan haladhat el az autók mellett.

Elméletileg olyan eset is előfordulhat, hogy a főútvonalon közlekedő egészen extrém módon sérti meg a szabályokat, például a megengedett 50 km-es sebesség helyett 120 km/órával halad. Erre nyilván nem számíthat az, akinek meg kell adnia az elsőbbséget – például akkor, hogy ha kanyarodik a főút. A gyakorlat szerint ilyen esetben közlekedési szakértőt vonnak be az eljárásba, aki a baleset körülményeinek alapos vizsgálatával állapítja meg, hogy a két fél milyen mértékben felelős a baleset okozásáért. Extrém esetban akár az is előfordulhat, hogy az elsőbbséget meg nem adó járművezetőt a szakértő vétlennek nyilvánítja, mert a kiugróan nagy sebességgel érkező autót nem észlelhette a főútvonalon.

De szakértő bevonására csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor, és a főszabály mindig az, hogy az alárendelt útról mindenkinek úgy kell kihajtania, hogy meg tudja adni a főútvonalon érkezőknek az elsőbbséget. Ha a járművezető úgy ítéli, hogy elsőbbségről való lemondás számára bizonytalan helyzetet hoz létre (nem látja tisztán, hogy balesetmentesen ki tud-e kanyarodni a főútra), akkor ilyen esetben ne éljen a felkínált lehetőséggel, és várja meg azt a pillanatot, amikor teljes biztonsággal ki tud kanyarodni a főútra.

A másik ilyen érdekes helyzet az – váltottunk témát–, ha a felbontott úttesten lévő bójákból kilopják az akkumulátort, s azok nem villognak, így bújnak meg a sötétben. Ki a felelős, ha ezeknek a kivilágítatlan oszlopoknak nekimegy az autós? Nemrég a Rákosi úton volt egy hatalmas gödör, s ez nem igazán látványosan volt elkerítve. Néztük is, hogy ha itt ledönti a korlátot egy autó, akkor az bizony bezuhan a mély gödörbe, s az ilyesmit nem lehet megúszni súlyos sérülés nélkül. Történt is egy baleset, amikor egy szembejövő által elvakított autós simán átment az útfelbontáson – az volt a hatalmas szerencséje, hogy előtte a gödröt már jórészt feltöltötték, s alig tíz centi volt a szintkülönbség. Persze ez sem tett igazán jót annak az autónak...

A kivilágítatlan útfelbontásokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy ezekre a KRESZ-ben nincs semmilyen előírás, mert ennek szabályozása nem ide tartozik. A közlekedési előírások szerint az autósnak úgy kell közlekednie, hogy az úton lévő bármilyen akadály esetén meg tudjon állni. Ilyen akadály lehet például egy útfelbontás. A közlekedési hatóság nem vizsgálhatja azt, hogy az útépítők betartották-e a rájuk vonatkozó szabályokat, mert ez nem ennek a hatóságnak a hatásköre (hanem az utat kezelő önkormányzaté). Ha az autós eltalál egy oszlopot vagy egy gödröt, akkor az a kérdés, hogy az ő világításával és a közvilágítással együtt megláthatta-e időben az útakadályt. Egy útfelbontáson való áthajtás teljesen más megítélés alá esik például egy jól kivilágított városi főútvonalon, illetve egy falusi utcán, ahol 200 méterenként van esetleg egy lámpa. Ha az autós vétlennek bizonyul, akkor az utat kezelő önkormányzattal szemben élhet kártérítési igénnyel, az útfelbontást végző vállalkozással szemben pedig az önkormányzat szabálysértési hatósága jogosult eljárni – olyan esetben, ha a kiadott engedélytől eltérően oldották meg az útfelbontás jelölését.

Befejezésül még annyi tanácsot kaptunk (és ezt át is adjuk az autóstársaknak), hogy az internet korában bárki hozzájuthat a KRESZ éppen hatályos változatához. Az autósok többsége több éve-évtizede vezet, s azóta sokat változhattak a szabályok. A közlekedők egy része valószínűleg akkor olvasta utoljára a KRESZ-t, amikor megkapták a jogosítványukat. Márpedig célszerű azt időnként átolvasni, mert így kevesebb meglepetés érheti a közlekedőket.

Ferenci Zoltán

(A hatályos KRESZ word-formátumban itt letölthető.)

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2020. szeptember 16.
2020. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Ide kattintva megtekinthető
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez