« Vissza Egynemű párok az anyakönyvvezető előtt  « Portaszolgálat  2009. szeptember 3.

A fenti képen nem két hagyományos esküvői pár van összekeveredve, hanem valóban az látható, ami sokakat irritált – egyneműek készülnek éppen egybekelni. Idén júliustól ugyanis az élettársi kapcsolat egyneműek között is jogilag elfogadottnak számít. Az erről szóló törvény hatályba lépése késett, mert többen megjáratták az ügyet az Alkotmánybíróság előtt. Eredetileg ugyanis csak arról volt szó, hogy a házassági kapcsolat mellett az élettársi közösségben élőket is regisztrálják hivatalosan, s ezáltal részben olyan jogi minősítés alá esnek ezek a párok, mint a házasfelek. Ezen a résen csusszantak be az ügybe az egynemű élettársak, hiszen őket kizárni ebből a jogból, amolyan hátrányos megkülönböztetésnek számított volna, amit tilt a törvény. A dologban az az érdekes, hogy az élettársi kapcsolat létesítése az egyneműeknek ugyanolyan külsőségek között történik, mint a házasság: anyakönyvvezető előtt kell kimondani a boldogító igent, majd aláírni a kapcsolatot nyilvántartó „anyakönyvet” (ami ez esetben egy másik nyilvántartást jelent természetesen). Talán ez volt az oka, hogy a jogszabály az Alkotmánybíróság elé került, de a taláros testület végül úgy döntött, hogy ez a megoldás nem ütközik az Alkotmányba. Szóval ez év július 1-jétől az egynemű pároknak lehetőségük van arra, hogy kapcsolatukat az anyakönyvvezető előtt törvényesítsék. Az bizonyára a jogszabályalkotó figyelmetlensége, hogy a nagy kavarodásban a különnemű élettársakról mintegy megfeledkeztek: nekik az élettársi kapcsolat bejegyzésével még fél évig várniuk kell, s őket nem is az anyakönyvvezető adja majd össze, hanem mehetnek a közjegyzőhöz élettársi kapcsolatot létesíteni. De valószínűleg nem is ez volt a főcsapás iránya, hanem az egyneműek kapcsolatának törvényesítése. Hogy a máshoz szokott anyakönyvvezetők hogyan is járjanak el egy ilyen pár egybekelése kapcsán, arról külön tájékoztató füzet született, annak címoldalán lévő kép illusztrálja cikkünket. A hazai társadalom meglehetősen konzervatív, egy átlagosan gondolkodó magyar nehezen fogadja el mind a melegeket, mind pedig a leszbikusokat. Mint a tájékoztatóban olvasható, a Büntető Törvénykönyv módosításával a melegek ellen támadók szigorúbb büntetésre számíthatnak, s ha az esküvők sorában homoszexuálisok következnek, akkor célszerű a biztonsági szolgálatot megerősíteni, nehogy homofób személyek megzavarhassák a szép eseményt. Egynemű párkapcsolatnál egy ahhoz nem szokott anyakönyvvezető valószínűleg nehezen talál megfelelő szavakat, de szerencsére ebben is megfelelő segítséget kap. A „kedves itt megjelent homoszexuálisok” nyilván nem alkalmas megszólítás, így a szertartás előtt tisztázni kell a párral, hogy milyen elnevezést szeretnének hallani. Teljesen elfogadott a „meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű” szavak kezdőbetűiből alkotott LMBT kifejezés. Az anyakönyvvezetőnek finom különbséget kell tenni a szexuális irányultság és a nemi identitás fogalmai között. A szexuális irányultságot talán nem is kell magyarázni, az mindenkinél nagyjából a vágya tárgya. A nemi identitás már bonyolultabb fogalom, azt jelenti, hogy valaki milyen nemi szereppel azonosul: férfiként, nőként, vagy esetleg máshogyan határozza meg önmagát. (A tájékoztatóból kimaradt az öntudatos kismama története, ami szerint mikor megkérdezik, hogy ott a babakocsiban a kicsi kisfiú vagy kislány, az a válasz: Majd felnő, és eldönti!) A szexuális irányultság és a nemi identitás fogalmainak tisztázása segíthet például abban, hogy az egybekelés során ki hova álljon – mármint az egynemű pár tagjai közül ki legyen a „férfi” és ki legyen a „nő”. Fontos mindezt előre tisztázni, mert durva bakit véthet az anyakönyvvezető, ha a több évtizedes tapasztalatra támaszkodva megpróbál a szertartáson rögtönözni: az egybekelő felek látványa aligha lesz a segítségére. A beszéd során kínosan ügyelni kell a családi fogalmakra is, már csak azért is, mert az egynemű párt alkotók felmenői esetleg tüntetőleg távol maradnak a szertartástól. Új fogalmak beépítésével, megfelelő találékonysággal kell az anyakönyvvezetőnek levezetni a szokatlan összetételű szertartást. A hagyományosan gondolkodó magyar társadalomban természetesen nem várható, hogy tömegesen kelnek egybe az egynemű párok, már az is nagy szó, ha néhányan nyilvántartásba merik vetetni másságukat. A fővárosban eddig alig két tucatnyi egynemű „házasságkötésre” került sor, s mint megtudtuk, a XVI. kerületben még érdeklődés szintjén sem jelentkeztek egynemű párok. Leginkább a megnyílt lehetőség az érdekes, bár az is kétségtelen, hogy az egyneműek hivatalos egybekelésétől aligha várható a siralmas hazai demográfiai helyzet gyors javulása. (F)

Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu